A magnézium a Földön egy gyakori elemnek számít, például a zöld növények színét adó klorofill egyik fontos alkotóeleme is. Ugyanígy egyik legfontosabb ion az emberi szervezetben is, mely a szervezet normál működéséhez szükséges.
Bár elsősorban idegrendszerünkkel kapcsolatban szokták emlegetni, ennél jóval több funkciót lát el – például több mint 300 enzim működéséhez szükséges! Hogy csak egyet említsek, a D – vitaminnal kapcsolatos összes enzimfolyamatnak magnéziumra van szüksége (a D-vitaminról részletesebben itt olvashatsz). Tehát hiába szed valaki D-vitamint, ha magnézium hiányban szenved, sajnos a D-vitamin sem fog megfelelően átalakulni és hasznosulni.
Hol található?
Adott pillanatban egy átlagember szervezete körülbelül 25 gramm magnéziumot tartalmaz. Ennek legnagyobb része a csontokban és a lágyszövetekben (porcokban) található, és mindössze 1%-a kering a vérben. Pont ezért nagyon sokszor a hiányt félrediagnosztizálják, mert a legtöbb embernek a vérben mért magnézium szintje nem korrelál a szervezet magnézium tartalmával! Attól, mert a vérben még éppen határon belül van, a sejtekben még nem biztos, hogy megfelelő mennyiségű található. Azt is fontos tudni, hogy a vér magnézium szintjének fenntartásához a szervezet kivonja a magnéziumot a szövetekből, például a csontokból.
És mindezt azért teszi, mert ez a vérben található 1% az, amely a rengeteg sejtekben zajló, és enzimatikus folyamatokhoz szükséges! Érthető tehát, hogy még a kismértékű szintcsökkenés is a vérszérumban zavart okoz a test alapvető működéseiben. És ezek a megbillenések hosszú távon már komoly problémákhoz vezetnek, ha időben nem történik meg a hiány pótlása.
Arról már biztosan mindenki hallott, hogy magnézium hiányában fáradtság lép fel, lehet, hogy sokan már meg is tapasztalták. Ez teljesen egyértelmű tünete a lehetséges hiánynak, hiszen jelentős része a mitokondriumokban, az energiatermelő sejtszervecskéinkben halmozódik fel. Nélküle nincsen energiatermelés, a mitokondriumok elpusztulnak! Az alap energiamolekula, az úgynevezett ATP (adenozin trifoszfát) csakis magnéziumhoz kötődve tud működni.
Mi mindenben játszik szerepet a magnézium?
Szinte lehetetlen felsorolni azt a sok folyamatot, amiben ez a létfontosságú ion részt vesz:
- Hozzájárul a már emlegetett mitokondriumok energiatermeléséhez.
- Fontos szerepet tölt be a sejtpermeabilitás és az ioncsatornák szabályozásában.
- Stabilizálja a sejtmembránt, a riboszómákat.
- Kulcsfontosságú a sejtosztódás és az apoptózis (programozott sejthalál) szabályozásában.
- Szerepe van a humorális és celluláris immunreakciókban.
- Számos enzim alkotója.
- Szerepet játszik a hormonális működésben, különösen az inzulin, a T3 és T4 pajzsmirigy hormonok előállításában.
- Szabályozza a neuromuszkuláris ingerületvezetést, hozzájárul az ingerület átvivő anyagok optimális működéséhez.
- Gátolja a szabadgyökök kialakulását, természetes sejtvédő.
- Központi szerepe van a fehérje-, zsír és szénhidrát anyagcserében, a proteinsavak, nukleinsavak és lipidek szintézisében.
- Elősegíti a hatékony méregtelenítést, támogatja az egészséges bőrszövet képződést.
- Számos vitamin és ásványi anyag aktiválásában és hasznosulásában vesz részt (például a már említett D-vitamin, K – vitamin, kalcium).
- Jelentős szerepe van a szív támogatásában, a szívelégtelenség megelőzésében, az egészséges vérnyomás fenntartásában.
- Idegrendszerre gyakorolt hatása révén hozzájárul a pihentető alváshoz, enyhíti a feszültséget, szorongást, szellemi fáradtságot.
- Javítja az inzulin érzékenységet, stabilizálja a vércukorszintet.
- Segít a csontritkulás megelőzésében, az egészséges csontrendszer megtartásában.
Mit okoz a hiánya?
A hiány okozta problémák felsorolás is igen hosszú, hiszen láthatjuk, hogy milyen sok folyamatban részt vesz. Ma már sok tudós foglalkozik a kutatásával, és így napról – napra bővül a tudásunk ezzel a fontos elemmel kapcsolatban.
A szakirodalmat böngészve, számtalan tudományos kutatás, cikk olvasható arról, hogy hiánya közvetlenül vagy közvetve milyen problémákat okoz a szervezetben.
Talán ismertebb problémák, általánosabb tünetek, amelyeket a hiány okoz:
- Kimerültség, álmatlanság, gyengeség.
- Depresszív tünetek, szorongás, pánikra való hajlam, mellkasi szorító érzés, nehéz levegővétel.
- Izomgörcsök, izomgyengeség, izomrángások, lábfej fájdalom, zsibbadás, ízületi problémák.
- Hátfájás, nyakfájás, fejfájás.
- Premenstruációs szindróma, menstruációs görcsök.
- Hányinger, étvágytalanság.
- Fényérzékenység, zajérzékenység.
- Só kívánása, szénhidrátéhség.
- Külsőleg: az arcbőr kivörösödése, kékes elszíneződések a testen, bőr repedezése, köröm és haj törékenysége.
Kevésbé ismert, hogy ezeken kívül még számtalan szervet és szervrendszert érinthet a hiánya, akár igen komoly problémákat is okozva hosszú távon.
Magnézium hiány és rák
A magnézium hiány serkenti a daganatok képződését és az áttétek kialakulását. Számos tanulmány igazolta például, hogy ahol magas az ivóvíz magnézium tartalma, ott például csökkent különféle rák halálozás (pl. mellrák, petefészekrák, prosztatarák). Ugyanígy még számos vizsgálat született ebben a témakörben a magnéziumot fogyasztók vizsgálatával, ami szintén egyenes összefüggést mutatott a magasabb magnézium fogyasztás a rák kockázat csökkenése között (mellrák, vastagbélrák, végbélrák).
A magnézium hiány és a rák kapcsolatának egyik okaként említik azt, hogy a hiánya fokozza a szervezet gyulladás szintjét, ami köztudottan a rák kialakulásának egyik fontos faktora. Itt érdemes ismételten megemlíteni, hogy csakis magnézium jelenlétében tud aktív D-vitamin kialakulni és hasznosulni –és a D-vitamin köztudottan fontos szerepet játszik a gyulladáscsökkentésben!
Inzulinrezisztencia, diabétesz
A magnézium fontos szerepet játszik a cukoranyagcserében, a legfontosabb enzimnek, a glükózbontó enzimnek a működéséhez is szükséges. Az alacsonyabb magnézium szint rontja a szénhidrát feldolgozás hatékonyságát, miáltal megnő a vérben a vércukorszint, ami inzulinrezisztenciához vezethet.
Közvetlenül vesz részt az inzulin hatásainak közvetítésében. A sejteken belül a magnézium: kalcium arány határozza meg a sejtek érzékenységét az inzulinnal szemben, ezért például a megnövekedett kalcium szint a sejteken belül (ami értelemszerűen csökkent magnéziumszinttel társul) az inzulinrezisztencia egyik tényezője.
A hiányára kialakuló magas inzulinszint ráadásul fokozza a vesékben a magnézium vesztést, vagyis még tovább romlik a hiány.
(Megjegyzés: a jól működő vesék a magnézium jó részét visszaszívják.)
Kimutatott, hogy szinte minden cukorbetegnek van valamilyen szintű magnézium hiánya, és körülbelül 30 százalékuk súlyos magnéziumhiánnyal küzd. Ez a hiány aztán fokozza a betegség romlását, és növeli a cukorbetegség szövődményeinek kockázatát (mint az idegkárosodás, idegvezetési zavarok, neuropátia).
Szívbetegségek, szívhalál kockázatának növekedése
Vizsgálatokkal igazolták, hogy a magnézium hiány fokozza az erek elmeszesedését, például ez a vesemeszesedés egyik fő oka. (Itt is megvan az összefüggés a magnézium – D.vitamin – K-vitamin között! A szervezet egy bonyolult rendszer, soha nem lehet elkülönülten csak egy-egy anyag hatását, szerepét vizsgálni!).
Az alacsony magnézium szint hajlamosít a szívritmus zavarokra, ezért is lehetnek olyan gyakoriak a nyugati társadalmakban a különféle ritmuszavarok. Abban az esetben, ha valaki például nem reagál jól a különféle ritmusszabályzó gyógyszerekre, érdemes hosszabb távú magnézium pótlást alkalmazni (idő kell a szervezet raktárainak feltöltéséhez!).
Ahhoz, hogy a szív megfelelően el tudja látni a munkáját, nagyon fontos, hogy megfelelő potenciálkülönbség alakuljon ki a szívizom sejtek belseje (ahol kálium és magnézium ionok vannak) és a sejt körüli tér között (ahol a nátrium és kalcium sejtek vannak). A magnézium hiány hatására megnő a relatív nátrium és kalcium szint, ami gyengíti a szívműködést erőtlen lesz a szívizom.
További fontos oka a szívgyengeségnek, hogy a szív nagy energia fogyasztó, és amint már láttuk, magnézium hiány esetén az ATP molekula inaktív marad, így nem tud energiát szolgáltatni.
Boncolásos vizsgálatoknál is sok esetben kiderült, hogy a szívinfarktusban meghaltak körében sok esetben alacsonyabb volt a szívben a magnézium szint.
Magas vérnyomás és magnézium hiány
A magnézium szükséges az érfalak ellazulásához, és a nitrogén- oxid termeléséhez (ami szintén érfal ellazító). A már említett ATP aktiváláshoz is szükséges magnézium, melynek hiányában, az ion arányok felborulása miatt a vénák és artériák összehúzódhatnak, ami szintén hozzájárulhat a vérnyomás emeléséhez.
Vannak vizsgálatok, melyek azt mutatják, hogy magnézium pótlás hatására a résztvevők egy részének csökkent a magas vérnyomása, míg másoknak nem. Fontos tehát: akinek nincsen magnézium hiánya, annak további pótlás nem fogja csökkenteni a magas vérnyomást, ebben az esetben máshol kell keresni a megoldást. Viszont magnéziumhiányos emberek esetén a megfelelő pótlás a szisztolés és diasztolés vérnyomás értéket egyaránt képes csökkenteni.
Ezenkívül fontos azt is figyelembe venni, hogy a magas vérnyomásos betegeknél sokszor alkalmaznak vízhajtókat, amelyek tovább csökkenthetik a szervezet magnézium szintjét.
Csontrendszeri problémák
A szervezet összmagnézium tartalmának a 60%-a csontjainkban található. Hiányában csökken a csontképződés és nő a csontok lebomlása, ezáltal a törékenysége, fokozódik a csontritkulás. Ahogy már említettem, a magnézium hiány fokozza a gyulladást, és sajnos a gyulladás szintén fokozza a csontvesztést.
Számos vizsgálat igazolta, hogy magnézium pótlással növelhető a csontsűrűség, a csonttömeg. És erre már gyerek és ifjúkorban érdemes lenne odafigyelni, mivel az időskori csontritkulás a fiatalkorban megszerzett csúcs csonttömeggel függ össze – minél erőteljesebb csontozat alakul ki akkor, annál kevésbé lesz probléma a későbbiekben a csontritkulás.
Megjegyzés: természetesen a csont erősségében, a csonttömeg alakulásában csak egyik tényező a magnézium! Nem elég csak a magnéziumpótlástól várni az egészséget, egyéb tényezők (például a mozgás, a sport!) is nagymértékben befolyásolják az egészséges csontrendszer (és persze a teljes egészség) alakulását!
Nehézfém terheltség növekedése
Mivel rendkívül fontos a sejtekben az ionegyensúly fenntartása, csökkent magnézium bevitel esetén más pozitív ionok, úgynevezett kationok veszik át a helyét, mint például a higany, kadmium, réz. Vagyis az addig esetleg csak a vérben keringő nehézfémek bekerülnek a sejtekbe. Ezek az ionok a sejteken belül természetesen nem tudják a magnézium funkcióját ellátni, így károsítják a sejtek működését.
Mitrális prolapsus (mitrális billentyű előreesés – MVP sindróma)
A mitrális prolapsus során a szívbillentyű szerkezeti eltérésének következtében a billentyűszélek záródása nem tökéletes, így vér jut vissza a bal kamrából a bal pitvarba. Ez a probléma a lakosság akár 10%-át is érintheti, és a legújabb kutatások szerint összefüggeni látszik a magnézium alacsony szintjével. Mindenféle kellemetlen tünettel jár, okozhat légszomjat, fáradékonyságot, hideg végtagokat, szívdobogásérzést – és mindezekből gyakran alakulhat ki szorongás, sőt pánikroham is, különösen, ha nem tudjuk mi ezen tünetek oka.
Egyes kutatások szerint az MVP-vel küzdő betegek 60%-a magnéziumhiányosnak bizonyult. A magnézium pótlás pedig jelentős javulást hozott a tünetekben.
Gondolom a leírtak alapján már teljesen egyértelmű, hogy mennyire fontos egészségünk szempontjából a megfelelő magnézium ellátottság.
De vajon miért van az, hogy manapság rengetegen szubklinikus, erős tüneteket még nem produkáló-, vagy éppen súlyos magnézium hiányban szenvednek?
Vajon a táplálkozással valóban bevihető a megfelelő magnézium mennyiség?
Melyek azok a fontos tudnivalók, amit például az élelmiszerek magnézium tartalmát felsoroló táblázatok nem említenek?
A rengeteg, manapság a piacon fellelhető magnézium étrendkiegészítő közül melyek a valóban hasznosak?
Ha kíváncsi vagy a válaszokra, mélyebben és tudatosabban foglalkoznál ezekkel a kérdésekkel – végső soron az egészségeddel – tarts velem a következő írásomban is :).
