Ma már, a C-vitamin mellett talán a D-vitamin az, amiről a legtöbbet hallunk. Hacsak nem vagyunk nagyon szemellenzősek, talán mindannyian el tudjuk fogadni azt, hogy nem lehet legyinteni a D – vitamin témára.
Sajnos a megrögzött szokások, bekövesedett meggyőződések, egyéni hitrendszerek, a kevés tudás, vagy éppen a téves tudás mindig, minden korban útjában állt a fejlődésnek, a tényeknek, a valódi igazság megismerésének.
Sokáig, és még talán ma is így van a D-vitaminnal. Már régen megdőlt az a régóta hirdetett dogma, hogy mennyi is az ajánlott napi bevitel D-vitaminból, hiszen számtalan tanulmány, kutatás igazolta annak tarthatatlanságát. Ennek ellenére, a mai napig számtalan multivitamin esetén, ha megnézzük, mi van ráírva a dobozára, azt látjuk, hogy az ajánlott napi bevitel 100%-át tartalmazza a D-vitaminból. Anélkül, hogy bármelyik multivitamint név szerint kiemelném, álljon itt egy példa (ez egy konkrét, ma is forgalmazott, sokat reklámozott multivitamin készítmény!).
Mennyi az annyi
D-vitamin tartalom: 5 mikrogramm, zárójelben pedig, hogy ez az ajánlott napi mennyiség 100%-a. Ha valaki nem tudja, ez mit jelent, beveszi, és nyugodt a lelkiismerete, hogy tett az egészségéért, bevitte a szükséges mennyiséget.
Nos: az 5 mikrogramm az pontosan 200 NE (nemzetközi egység) D-vitamin! Ehhez képest, már nem csak nemzetközi szinten, de Magyarországon, a Semmelweis egyetem 6 orvos szakmai szervezettel egyeztetve 2021 április elsején kiadta az új D – vitamin ajánlást. Eszerint az ajánlott napi D-vitamin mennyiség a téli hónapokban 2000 NE, járványos időszakban pedig 4000-6000 NE! És tudjuk, hogy az orvosok még visszafogottak is a vitaminokkal kapcsolatban, de még így is: az általuk ajánlott mennyiség is a tízszerese annak, mint amit ez az említett multivitamin 100%-ként hirdet a mai napig!
Ajánlom mindenkinek, hogy első lépésként nézze meg az általa szedett készítményben lévő D-vitamin tartalmat!
És ez még csak a jéghegy csúcsa! Hiszen a vitaminok a szervezetben nem elkülönülten működnek, hanem egyéb vitaminokkal, ásványi anyagokkal szinergiában, összhangban, vagy éppen antagonistaként, egymás ellenfeleként, amennyiben nem a megfelelő mennyiségben és minőségben vannak egymás társaságában.
Mielőtt erre rátérnénk, ami szerintem a leglényegesebb, csak felvillantanám azt, hogy milyen sokrétű hatással bír a D-vitamin (amit manapság sokszor hormonnak is neveznek, mivel hormonszerű hatásai vannak).
A D-vitamin szerepe
Mivel erről egész könyvet lehetne írni, tényleg csak fel szeretném sorolni a hatásokat, hogy legalább érzékeljük, mennyire fontos, elengedhetetlen anyagról van szó. Akit részletesebben érdekel, jó szívvel ajánlom Szendi Gábor: Napfényvitamin című könyvét, ami valóban a legrészletesebben kivesézi ezeket.
Szinte nincsen olyan része a szervezetünknek, ahol a D-vitamin hiány ne okozna problémákat. Ahogy egyre több kutatás lát napvilágot, egyre inkább bizonyított is, hogy valóban egy minden szervre és szervrendszerre ható anyagról van szó. Már a magzati kortól kezdve nélkülözhetetlen a normális fejlődéshez, később az immunrendszer működéséhez, a rák megelőzéséhez, illetve megannyi testi – lelki – szellemi folyamatunkhoz:
- Csontrendszer: egészséges csontok, fogak. Talán ez az a terület, amit ma már mindenki ismer.
- Immunrendszer, fertőzések megelőzése, legyőzése.
- Különféle daganatok (mellrák, vastagbélrák, végbélrák, tüdőrák, prosztatarák, petefészekrák, hólyagrák, méhnyakrák, hasnyálmirigyrák, gyomorrák, nyelőcsőrák, veserák, Hodgkin és non-Hodgkin limfóma, agyrák, epehólyagrák, fej – és nyakrákok, pajzsmirigyrák, leukémia, melanoma, myeloma multiplex), rákellenes hatás. A felsoroltak mindegyikénél bizonyított a D-vitamin hiány!
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak a D-vitamin hiány okozza a rákot! Számos egyéb tényező is szerepet játszik az egyes rákfajták kialakulásában. A D-vitamin hiány ezen egyéb tényezőkkel kölcsönhatásban okozza a problémát! És egyes rákfajtáknál ráadásul nem azonos súlyú kockázati tényező. Például a mellrák, vastagbélrák és prosztatarák estében ez a kockázat igen magas! - Szív és érrendszer, magas vérnyomás, szívinfarktus ellenes hatás.
- Autoimmun betegségek. Szinte az összes autoimmun betegség esetén bizonyított, hogy összefüggés van a D-vitamin hiány és az autoimmun problémák között. Már meglévő probléma estén csökkenti a tüneteket, visszaszorítja a gyulladást.
- Agy, skizofrénia, autizmus, Parkinson kór, Alzheimer kór, epilepszia, depresszió!
- Termékenység, PCOS, endometriózis, koraszülés, terhességi diabétesz.
- Inzulinrezisztencia, cukorbetegség, metabolikus szindróma.
- Légúti problémák (tébécé, asztma, COPD).
- Bőrproblémák (ekcéma, pszoriasis).
- Vázizomzatra és izomerőre gyakorolt hatás.
Értelemszerűen: a D-vitamin hiány hozzájárulhat a felsorolt problémák mindegyikéhez, természetesen nem egyedüli faktorként! A jó D-vitamin ellátottság pedig egy nagyon fontos tényező ezen problémák megelőzésében.
Napfény és D-vitamin
Talán nincsen olyan ember, aki ne tudná, ne kezelné evidenciaként, hogy a napfény hatására D-vitamin keletkezik a bőrünkben. Élelmiszerekkel nagyon kis mennyiségű D-vitamint lehet bevinni a szervezetbe. Ezért mára nyilvánvalóvá vált, hogy amíg lehet, és ahogy lehet napozzunk, a téli hónapokban viszont pótoljuk a D-vitamint.
Az első nagyobb reprezentatív vizsgálatot ezzel kapcsolatban Magyarországon 2013-ban végezték el. Kiderült, hogy április végére a magyar lakosság 95%-a D-vitamin hiányos. Attól kezdve egyre több helyen lehetett hallani, olvasni, mennyire fontos a D-vitamin pótlás a téli hónapokban.
Azóta rengeteg tanulmány, vizsgálat, kutatás történt D-vitamin ügyben. És mára sajnos már az is megkérdőjeleződött, hogy valóban evidensnek tekinthetjük-e azt, hogy a napfény hatására mindenkiben azonos módon, megfelelő mértékben képződik D-vitamin.
Csak érdekességképpen osztok meg egy – két tanulmányt, hogy érzékeljük: ahogy halad az idő, ahogy ráirányul a figyelem valamire és egyre többet vizsgálják, kiderül, hogy minden sokkal bonyolultabb, mint ahogy elsőre látszik.
Vizsgálatok
Neil Binkley és csapata szerette volna mérni, hogy a rendszeresen napozók körében mennyi a vérük D-vitamin szintje. Ehhez célcsoportként hawaii szörfösöket választottak, akik átlagosan 29 órát voltak a napon hetente. Nagy meglepetésükre a szörfösök 51%-ának alacsony volt a D-vitamin szintje! Ezek az emberek legalább 22,4 órát hetente mindenféle védelem nélkül voltak a napon. A vizsgált csoport 9%-a pedig kifejezetten D-vitamin hiányos volt. Természetesen a vizsgáló csoport nem erre számított, de becsületesen bevallották, hogy látszólag létezik valamilyen tényező, ami gátolja a D-vitamin szintézist, és amit egyelőre nem tudnak, hogy mi az.
Hasonló vizsgálatok voltak például négy afrikai természeti népcsoportnál is, és itt is találtak néhány olyan embert, akinek meglepően alacsony volt a D-vitamin szintje. Úgy, hogy ezek a csoportok gyakorlatilag szinte egész nap a napon tartózkodnak mindenféle fényvédelem nélkül.
Anélkül, hogy részletezném, mi minden okot találtak a háttérben, nagyon fontos tudni azt, hogy vannak emberek, akik a nap hatására csekély mennyiségben szintetizálnak D-vitamint. A népesség harmadában pedig olyan D-vitamin receptor található, amely lerontja a D-vitamin hasznosulását.
Tehát mára már nem az a kérdés, hogy szükséges-e a téli időszakban a D-vitamin pótlás, hanem az, hogy szükséges-e egész évben! Ha még hozzávesszük, hogy amúgy is egyre kevesebbet tartózkodik a napon a nyugati ember, és ha kint is van, mindenféle fényvédelemmel van ellátva, akkor nem kérdés, hogy létfontosságú a D-vitamin pótlás! Aki legyint erre a témára, jó, ha tudja: nagyon komoly kockázatoknak teszi ki magát, ami sajnos nem azonnal, hanem hosszabb távon fog súlyos problémákat okozni.
Most már csak egy kérdés maradt: a hogyan. Ugyanis nagyon nem mindegy, hogy hogyan, milyen módon, mivel együtt szedjük a D-vitamint. Mert ha ezen fontos tényezőkre nem figyelünk, a D-vitamin pótlással akár kárt is okozhatunk hosszú távon!
Legközelebb ezzel folytatjuk.
Remélem akkor is velem tartotok :).
