Mit is jelent a fókusz, fókuszálás? Az a tevékenység, állapot, amikor a figyelmünket egy adott tevékenységre, célra, dologra, személyre irányítjuk– koncentráltan, minden mást kizárva.
Életünkben a fókusz képesség óriási kincs! A koncentrált fókusz legalább annyit tud segíteni, mint a helyes gondolkodás. Aki képes fókuszálni, az uralja az életét, és nem az élet uralja őt.
Hol van a fókuszod?
Úgy érzed, állandóan takarítanod kell? Mindenáron háromfogásos ebédet kell főznöd? Mindenáron pakolnod kell? A híreket kell hallgatnod, hogy le ne maradj valamiről? A Facebookot kell nézned, mert hátha valami történik, ami annyira fontos?
Állj meg egy pillanatra, és kérdezd meg magadtól: tényleg ennyire szeretek takarítani? Tényleg a főzés a legfontosabb dolog az életemben? Tényleg attól vagyok boldog, ha minden nap pakolhatok? Tényleg attól vagyok boldog, ha tudom, mi történik a világban, vagy látom, hogy X-Y milyen csodás tortát sütött?
Ha a válaszod nem, kérdezd meg, hogy mi az, amitől igazán boldog vagy? Mi az, amit el szeretnél érni? És ahhoz mit kell tenned?
Takarítanod? Netán főznöd? Pakolnod? Böngészned? Vagy valami mást? Esetleg tanulnod, olvasnod kellene? Vagy a gyerekkel játszani? Esetleg a pároddal beszélgetni? Miért nem azt teszed? Valaki kényszerít, hogy mást csinálj?
Hol van a rangsorodban az a dolog, ami valóban előre, az álmod, a célod fele visz? Ami igazán, hosszú távon boldoggá tesz?
Lehet, hogy azt mondod: majd ha takarítottam, főztem, bevásároltam, utána tanulok! Utána játszok a gyerekekkel…. Utána sétálok a férjemmel…
Aztán rendre elmarad… Te meg egyre idegesebb leszel, mert a célodhoz egy jottányit sem kerültél közelebb, hiába ragyog a ház, hiába van minden nap meleg étel, és hiába ismered a legújabb híreket. Mert rossz helyen van a fókusz!
Ki kényszerít, hogy másra fókuszálj?
Még mielőtt felháborodnál, hogy „de ezt meg kell csinálni”, kérlek, ne tedd! Senki nem tartja a fejedhez a pisztolycsövet, hogy moss, főzz, takaríts, pörgesd a híreket – állandóan… Csak Te saját magad.
És vajon miért kényszeríted magad olyan dolgokra, amik egy hangyányit sem visznek közelebb a célodhoz, az elégedettséghez, a harmóniához?
- Mert azt gondolod, hogy ettől jobban érzed magad. Pedig ha most őszintén bevallod, rájössz, hogy ez a jó érzés nagyon rövid ideig tart, és utána jön a frusztráció…
- Mert azt gondolod így „kell” élni a mindennapokban, így láttad az Édesanyádtól, ezt a mintát hoztad. Ez a „normális”.
Lehet, hogy azt láttad, hogy Anyukád is megtesz mindent, közben persze kemény, elégedetlen, rosszkedvű, türelmetlen. Lehet, hogy hallottál is sok olyan mondatot, mint „ilyen az élet”, „ez a nők sorsa”, vagy hasonlók… És viszed tovább ezt a zsigerileg bekódolt negatív mintát. - Mert azt gondolod, hogy ezt várják el tőled. Ekkor fogsz „megfelelni”. És játszod a mártírt, miközben egy olyan elvárás szerint cselekszel, ami valójában nem is létezik.
Nem biztos, hogy a család arra vágyik, hogy patyolat tisztaság legyen. Másrészt: ha valóban erre vágynának, és még el is ismernék a törekvéseid, a patyolat lakást, hosszú távon nem tenne ez boldoggá!
Mert nem a saját álmaid megvalósításán dolgozol, ami igazi elégedettséget, örömet okozna!
Mi nők sajnos hajlamosak vagyunk mártírt csinálni magunkból. és utálni a férjünket, amiért ő megengedi magának, hogy olvasson, biciklizzen, vagy éppen tanuljon… Miközben mi is simán megtehetnénk! - Mert tudat alatt sajnos gyakran benned van a sikertől való félelem! Rendkívül gyakori az, hogy szó szerint szabotáljuk magunkat! Milliónyi dologgal eltereljük a figyelmünket, hogy még véletlenül se lépjünk egyet a sikerhez vezető úton. Ennek az önszabotázsnak számtalan oka lehet.
Vedd észre: rutin, „kötelező” dolgokba menekülsz, nehogy „véletlenül” sikeres légy, és jól érezd magad a bőrödben! Mert a félelmeid azt mondják: nehogy már azt hidd, hogy Te is fontos vagy! Hogy megérdemled, hogy bármit elérhetsz… Számtalan félelem, negatív hitrendszer lehet a mögött, hogy szabotálod magad, és nem tudsz fókuszálni!
De akkor hogyan?
Lehet, hogy már idegesít az a kérdés, hogy Te miért nem arra fókuszálsz, ami igazán fontos? Pedig magadnak kellene feltenni minden áldott nap! Megkérni a tudatos éned, hogy mindig tegye fel a kérdést: most éppen hol a fókuszod? Mert nem tud mindig ott állni melletted valaki más, aki figyelmeztet. A legfontosabb, aki tud segíteni, és aki tudja is, mi az igazán jó neked, az a tudatos éned!
És hogy még mit lehet tenni ez ügyben? A feladatokat el lehet osztani, és le lehet delegálni! Akkor is, ha eddig nem így működött! Persze tudom, sokszor könnyebb gyorsan megcsinálni valamit, mint elmagyarázni a gyereknek, vagy éppen következetesen kitartani, ha éppen zsörtölődik, hogy nincs kedve megtenni valamit. Viszont ha mindig azt mondod, „ezt még gyorsan megcsinálom”, ez és a következő „gyorsan megcsinálom” már lehet, hogy órákat kitesz! És elveszi az idődet attól, ami valóban előre vinne!
Ha valamit tényleg el szeretnél érni, valamiben tényleg nagyon jó vagy, akkor miért nem abba teszed elsősorban az idődet, energiádat? Tényleg takarításban vagy a legjobb? Tényleg főzésben? Ha igen, semmi gond, ha azon van a fókusz. De ha nem…
Nagyon fontos ez a téma, egyik kedvencem :). Azért, mert én is végigjártam ezt az utat, és még most is figyelmeztetnem kell néha magamat, hogy mi is a legfontosabb. Mi az, ami előre és fölfele visz, nem pedig megakaszt egy olyan körben, ahol nem érzem jól magam.
Rengeteg kliensem van, akiknek álmaik, céljaik vannak, de panaszkodnak, hogy semmire nincs idejük… Viszont főznek, mosnak, takarítanak állandóan, munkájukat végzik maximálisan (amit nem szeretnek), kiszolgálják a sokszor már szinte felnőtt gyerekeiket… És magukat teszik a sor végére. Elvész a fókusz… Aztán nem értik, hogy miért frusztráltak, miért nem kapják meg a környezetüktől az elismerést, amitől hitük szerint boldogok lennének…
Aztán amikor megértik, megtesznek egy – két lépést maguk felé, de ha korán feladják a tudatosodás útját, kezdődik minden elölről. Ahelyett, hogy arra tennék folyamatosan a fókuszt, ami fontos és lépnének, csak pörögnek egy játszmában, amiben már évek óta játszanak.
Adj fókuszt magadnak!
Te is kifogásokat keresel, mártírkodsz, szidod a férjed, a gyerekeid, a főnököd? És várod, hogy ők tegyenek valamit érted?
Értsd meg: csak azt fogod kapni, amit Te is megteszel magadért! Csak annyit kapsz, amennyit Te is adsz magadnak! Ez törvény!
Csodás módon meg tudnak változni a dolgok, ha adsz magadnak, és arra fókuszálsz, amire igazán, a szíved mélyén vágysz! Ha nem teszed át a fókuszod a fontos dolgokra, semmi nem fog változni! Semmi! És ezt csakis Te teheted meg: nem a férjed, nem a gyereked, nem a főnököd, és nem a kormány…
Ha változtatni szeretnél, sikert elérni, kiegyensúlyozott lenni a mindennapokban, megvalósítani az álmodat, fókuszálj arra, amiben igazán jó vagy! Vagy amiben igazán jó szeretnél lenni! Vagy ami a szíved (és nem az eszed!) szerint igazán fontos.
Ne arra pazarold az idődet, energiádat, amiben nem a legjobb vagy, amiben nem akarsz a legjobb lenni! És ne arra pazarold az idődet, ami mások szerint fontos!
Persze ha takarításban vagy a legjobb, akkor legyen azon a fókusz! Fejlődj abban! Ha már ragyog otthon minden, lépj tovább – akár indíts el ebben egy vállalkozást!
Ha főzésben vagy a legjobb, akkor pedig minden erődet fektesd a főzésbe, és abban bontakozz ki! Ez akkor rendben van!
De ha például varrásban, írásban, virágkötészetben, öltözködésben, tanításban (stb.) vagy a legjobb, miért nem arra fókuszálsz?
Ha imádod a gyerekeidet, miért nem velük játszol a takarítás helyett? Miért csak utána?
Mire fókuszál a sikeres ember?
A sikeres és elégedett emberek mindig arra helyezik a fókuszt, amiben jók! Az erősségeikre koncentrálnak! És nem azzal foglalkoznak, amiben gyengék… Ha a gyengeségeidet próbálod erősítgetni (hogy leplezni tudd őket), az erősségeidet pedig elhanyagolod, soha nem leszel sikeres és boldog!
Egy nagy színész a színészetre fókuszál! Nem rakja össze a színpadot, nem varrja meg a jelmezeit, és előadás után nem takarít össze! Azokat majd megteszik azok, akik abban a legjobbak. Neki az ő erősségén van a fókusz: a játékon…
De ugyanígy: egy zseniális festő nem akar Michelin csillagos séf lenni! Egy kiváló tanító nem akar ügyes kezű szerelő lenni! Ha mégis azt tenné, ritkán lenne kiváló tanító… Napjainkban kevés az olyan reneszánsz ember, aki sok területen, briliáns szinten tud produkálni – és ez nem is lényeges!
Ha a figyelmedet, energiádat a „kell” dolgokra és a számodra kevésbé fontos területekre fókuszálod, vagy a gyengeségeidet erősítgeted, nem fognak a nagyszerű dolgok csak úgy megtörténni. Maximum egy átlagos, tűrhető életet fogsz élni. A legjobb esetben…
Viszont, ha arra fókuszálsz, amiben igazán jó vagy, esetleg igazán jó szeretnél lenni, arra, ami fontos neked, ami az álmod, vágyad, célod, nincs olyan külső körülmény, mely meg tudna akadályozni, hogy elérd a vágyott állapotot. Ilyen esetben az élet meg fog jutalmazni!
Hidd el: mindenki jó valamiben! Olyan nem létezik, hogy semmiben nem vagy jó! Ezt csak az önbecsülés hiánya, a korai programozás, és a hibás tudás mondatja veled! És hidd el azt is, hogy a szíved mélyén nagyon is jól tudod, mi az, amire igazán vágysz! Amire TE vágysz, és nem a félelem irányította hitrendszereid… Végtelenül fontos, hogy valóban a tied legyen az a cél, valóban a szívedből jöjjön, és ne külső tényezők, trendek, elvárások határozzák meg! Csakis a lélek erejéből lehet olyan erőket mobilizálni, ami el tud vinni téged a vágyott célig, állapotig.
Fókusz egyszerűen: kérdezz!
Mit tehetsz, hogy a rutin programjaid ne vigyenek el megint a céljaidtól, vágyaidtól? Mit tehetsz, hogy a fókusz az igazán fontos dolgokra irányuljon? Nagyon egyszerű: tedd fel mindig a következő kérdéseket, minden nap, illetve minden tevékenységed előtt.
- Foglalkoztam ma olyasmivel, ami közelebb vitt az álmomhoz, a célomhoz?
- Amit épp most csinálok, közelebb visz a céljaim eléréshez?
Ha nem a válasz, kezdj el fókuszálni, és irányítsd a fókuszod! Te vagy a felelős, senki más! Ha megtanulsz igazán fókuszálni, semmi sem lehetetlen! Nincsen olyan, hogy lehetetlen! Ismered ugye a mondást, ami eredetileg Muhammad Alitól származik: nincs lehetetlen, csak tehetetlen ember!
Aki megtanul fókuszálni, az soha nem tehetetlen, és annak semmi sem lehetetlen!
Te mire irányítod a fókuszod?
