Cikkem első részében megismertük röviden, hogy mit is jelent a tanulási blokk. Talán most már egyetértünk abban, hogy amennyiben valamilyen múltbeli stressz van a tanuláson, az a jelenben is gátolni fog sok élethelyzetben, legyen szó új ismeretek elsajátításáról, vagy bármilyen hétköznapi tevékenységről.
A „tüneteket”, jeleket az előző részben ismertettem. Most egy olyan egyszerű technikát szeretnék bemutatni, amivel bárki következtethet a gyerekénél fennálló tanulási blokkra, a gyakran előforduló jobb – bal agyféltekei elakadásokra.
Mire lesz szükségünk:
- nyugodt körülményekre,
- egy vonalas papírra,
- ceruzára
Nagyon fontos, hogy játéknak tekintsük a feladatot, ne erőltessük, amennyiben nincs kedve a gyereknek! Ebben az esetben válasszunk másik időpontot. Amennyiben feladatnak tekintjük, és erőltetjük, újabb stresszt okozhatunk, és a végeredmény ezt a stresszt fogja tükrözni!
Előbb végezzük el a feladatot (akár a gyermekünkkel, akár magunk), és csak utána olvassuk el, hogy mit jelentenek a különböző „eredmények”.
A feladat nagyon egyszerű: rajzoltass gyermekeddel a vonalas papírra különálló fekvő nyolcasokat. Egyszer középről kiindulva bal felé hurkolva rajzoljon, utána jobbra.
A fekvő nyolcasnál egyetlen alakzatban kell kétirányú kört létrehoznia úgy, hogy középre, a két szem közti átmenetre esik a vonalak metszéspontja. Ehhez együtt kell működnie a jobb és a bal agyféltekének. Amennyiben ez nem tud megvalósulni, nehézségek adódnak már ennél az egyszerű feladatnál.
Abból, hogy hogyan rajzolja le gyermeked a fekvő nyolcast, azt is láthatod, milyen téren lehetnek nehézségei.
Tehát: ha már a rajzolásnál nehézségek adódnak, az utal arra, hogy jobb – bal agyféltekei blokk van, az alakjából pedig következtethetsz arra, hogy hol lehetnek gondok.
Most érdemes elvégezni a rajzolást, és utána tovább olvasni ezt az írást.
Mit mutat a lerajzolt fekvő nyolcas?
A fekvő nyolcas rajzolása közben a két szem és a kéz mozdulatait is össze kell hangolni. A szemek egy fekvő nyolcas lerajzolásával az összes tekintetirányt végigjárják, és a szemmozgások tükröződnek a rajz alakjában. Az írásképből tehát kiderül, hogy a gyermek minden irányba erőfeszítés nélkül mozgatja-e szemét. Ez azért fontos, mert a szemmozgások nyitják meg az agyban a különböző memóriatárakat, ez pedig alapvető fontosságú a tanulás szempontjából. A metszéspont átlépésekor pedig az agyféltekék közötti „átlépés” is megtörténik jó esetben, vagyis nincs „versengés” az agyféltekék között, kiegyensúlyozottan, egymást támogatva tudnak működni.
A „tökéletes” fekvő nyolcas:
Ideális esetben a fekvő nyolcas középpontja picivel a középvonal fölé esik, a jobb és a bal hurok nagysága körülbelül azonos. Ebben az esetben az adottságok nincsenek blokkolva, a gyermek képességeihez mérten egyenletesen tud teljesíteni a tanulásban. A felismerés, észlelés és megértés képes összekapcsolódni. Ugyanolyan szinten képes a látás, hallás, mozgás, gondolkodás segítségével az ismereteket megszerezni, megérteni, rendszerezni és raktározni.
Amennyiben a gyermek egyáltalán nem képes a fekvő nyolcast folyamatosan lerajzolni, vagy csak nehézségek árán , az a jobb – bal agyfélteke komoly blokkjára utal, ami nagymértékben megnehezíti nemcsak a tanulást, hanem a mindennapos tevékenységeket is.
Fontos: amennyiben a „tökéletes”-hez képest kisebb eltérések adódnak, az még nem jelent semmilyen problémát. Az alábbi bemutatott nyolcasok is arra igyekszenek rávilágítani, hogy milyen területeken adódhatnak gondok a tanulás során.
Metszéspont a középvonal felett:
A metszéspont az ideálishoz képest magasabban van. Ez remek vizualizációs képességekre utal, a gyermek könnyen felismeri a helyzeteket. Az információkat inkább a szemével észleli, a fejében egymást követik a képek. A kitartás viszont hiányozhat, gond a tanulásban akkor adódhat, ha a látottakat – hallottakat rendszerezni kell.
Metszéspont a középvonal alatt:
A metszéspont a középvonal alatt található. Ebben az esetben a gyermeknek nehezére esik a képi gondolkodás, a vizualizáció, a sok elméleti tananyag. Könyebben tanul, ha közben mozoghat, vagy eszközöket használhat (pl. kisebb gyerekek számolásnál az ujjukat használják), és ha gyakorlatiasabb a tanulás. Stabilitásra törekszik, ezért amikor gyorsan kellene cselekedni, reagálni, nehézkesnek, lassúnak tűnhet.
A bal hurok nagyobb, mint a jobb hurok:
Amennyiben a bal hurok lényegesen nagyobb, mint a jobb, a gyermek inkább a jobb agyfélteke (bal szem) irányítása alatt áll. Ez azt jelenti a tanulásban, hogy képes teljességben átlátni a dolgokat, a teljes képet felfogja. Viszont nehézséget okozhat neki a részletekben elmerülni, és minden, ami a bal agyféltekéhez tartozik: pl. nyelvi kifejezések, logikai feladatok.
A jobb hurok nagyobb. mint a bal:
Amennyiben a jobb hurok lényegesen nagyobb, mint a bal, a gyermek fokozottan a bal agyfélteke (jobb szem) irányítása alatt áll. A részletekre jól tud koncentrálni, viszont problémái adódhatnak az egészleges látással, pl. egy hosszabb történet teljes egészben való átlátásával, vagy képek megragadásával. A bal agyfélteke dominancia miatt könnyebben old meg nyelvi és logikai feladatokat.
A lapos nyolcas:
A lapos nyolcas arra utal, hogy a gyermek nehezen tud vizualizálni (elképzelni, képileg megjeleníteni dolgokat), és a megélt dolgok érzelmi rendezésével nehézségei lehetnek. Ezért a tanulás során inkább a hallásra és a logikára („fejtörésre”) támaszkodik. Kontrolláltnak („jó gyerek”) tűnik, de ha nehezebb feladatot kell megoldania, elakadhat.
„Kövér” nyolcas:
Az erősen felhúzott, „kövér” nyolcas arra utal, hogy a gyermek vizualizációs képessége erősen fejlett, a tanulás során is inkább a szemére hagyatkozik. Akkor adódhatnak nehézségei, ha pl. egy olvasmányból le kell vonni egy tanulságot, egy végkövetkeztetést, vagy egy gondolatot pl. tovább kell fejleszteni.
„Krumpli” nyolcas:
A „krumpli” nyolcas azt mutatja, hogy a gyermek nem tudja átlépni a középvonalat, az agyféltekék „versengenek” egymással. Még nem biztos a jobb- és baloldal megkülönböztetésében. Ez egyértelmű jelzés, hogy az agyféltekék nem működnek együtt optimálisan.
Nagyon fontos, hogy a rajzokból levont következtetést ne használjuk arra, hogy általában jellemezzük a gyermekünket. Ezek mindig a gyermek aktuális állapotára vonatkoznak. Amennyiben nagyobb a baj (egyáltalán nem tud fekvő nyolcast rajzolni, krumpliszerű vagy felismerhetetlen fekvő nyolcast rajzol), érdemes felkeresni egy kineziológust, aki játékos mozgás- és energiagyakorlatokkal, bizonyos akupresszúrás pontok masszírozásával segíteni tud az agyféltekék kiegyensúlyozásában, és a stressz oldásában.
És ne feledjük, van még jó néhány dolog, ami stresszt okoz a szervezetünknek, az agyunknak, és ezzel is gátolhatjuk a tanulási folyamatot: vízhiány, mozgáshiány, képernyő, cukor, adalékanyagok, szülői elvárások, érzelmi stressz. Ezekről talán egy következő írásomban olvashattok.
Felhasznált irodalom: Ludwig Koneberg – Gabrielle Förder: Kineziológia gyerekeknek
