A tanulási típusokról szóló írásomban ígértem, hogy írni fogok arról, mi segít a legjobban a tanulásban. Vannak nagyon jó technikák, amelyeket érdemes megismerni, használni, de amennyiben a tanuláshoz stressz kapcsolódik, semmilyen csodamódszer nem fog segíteni. A legnagyobb segítség tehát az, ha feloldod a tanuláshoz kapcsolódó blokkokat! Bármilyen hihetetlen, de ha el tudjuk engedni ezeket a gátló akadályokat, a tanulás újra ugyanolyan természetes és örömteli folyamat lehet, mint amikor kisgyerekként megtanultad, hogyan lehet például mászni.
Szinte nincs is olyan ember, akinek élete folyamán ne alakult volna ki több – kevesebb blokkja a tanulással kapcsolatban. Márpedig tanulni életünk végéig kell és ajánlott. Biztosan mindenki ismeri a közmondást: „Jó pap holtáig tanul”. De mai világunkban, amikor bizony előfordulhat, hogy 10 év múlva olyan szakmák lesznek, amiről ma még nem is tudunk, mindenkinek tanulnia szükséges, mégpedig folyamatosan. Arról nem is beszélve, hogy az örömmel végzett tanulásnak, az agy tornáztatásának számtalan pozitív hatása van.
De mit is jelent az, hogy tanulási blokk?
Ha a gyermekünknek mindig fáj a hasa vagy a feje, amikor iskolába kellene menni, szinte biztosak lehetünk benne, hogy van benne valamilyen blokk a tanulással kapcsolatban. Különösen, ha kiderül, hogy rendre akkor írtak valamilyen dolgozatot, vagy éppen akkor felelt volna valamiből…
Ha nehezen megy neki az olvasás, ha nem szeret hangosan felolvasni, ha keveri a betűket, számokat, akkor is leggyakrabban egy tanuláshoz kapcsolódó stressz áll a háttérben.
Ha felnőttként nehezünkre esik egy értekezleten megtartani egy prezentációt, ha remeg a gyomrunk, amikor ki kell állnunk az emberek elé, szinte biztos, hogy akkor is egy régi, tanuláshoz kapcsolódó blokk áll a háttérben.
Nézzünk egy nagyon egyszerű példát ezzel kapcsolatban:
Anna kisiskolás, most tanulnak olvasni. A tanító néni felszólítja, hogy olvassa fel hangosan az éppen tanult új szavakat. Elkezdi, de a második szónál megakad, mert nem ismeri ezt az új szót. Az osztály elkezd nevetni, és sajnos a tanító néni sem siet a segítségére, csak a helyére küldi. Kata nagyon elszégyelli magát, és valami rossz érzés hatalmasodik el rajta. Aztán elfelejti. Legközelebb viszont, amikor ismét hangosan kell olvasnia, előjön ez a rossz érzés, és még több hibát vét. Legközelebb már akkor összezavarodik, amikor kiáll az osztály elé, amikor még el sem kezdett olvasni. Ahogy ez sokszor ismétlődik, létrehoz egy elkerülő viselkedést: ha tudja, hogy holnap hangos olvasásból felelés lesz, „érdekes” módon mindig lebetegszik… Kialakult tehát egy tanulási blokk, amely akár felnőtt koráig is elkísérheti. Rosszabb esetben még az olvasást is megutálja, kevésbé rossz esetben csak a hangos megnyilvánulásokat kerüli – például felnőttként attól szenved, ha ki kell állnia pár ember elé, és hangosan beszélnie kell valamiről.
Kiküszöbölési gátak
Ugye sokunknak ismerős ez? Akár a saját, akár a gyerekeink életében alakul ki ilyen blokk, minden olyan helyzetet igyekszünk elkerülni, amely akár csak egy pici részletében is emlékeztet a korábbi stresszes szituációra. Gátakat hozunk létre (pl. felmegy hirtelen a láz), hogy a számunkra kellemetlen szituációt valahogy elkerüljük. És sok esetben ezek a gátak olyan szinten rögződnek, hogy még akkor is akadályoznak bennünket, amikor erre semmi szükségünk nincsen. Mert már régen megszűnt a „fenyegetés”…
Erre egy nagyon jó történetet szeretnék megosztani, amit még egyik kineziológiai képzésemen hallottam:
Egy cápát betettek egy medencébe, amelynek a közepén egy üvegfal volt. Az állatgondozók élelmet tettek az üvegfal túloldalára, így ahányszor a cápa megpróbált átúszni érte, mindig beütötte az orrát az üvegfalba. Néhány próbálkozás után már csak körbe – körbe úszott, úgy, hogy nem is ment az üvegfal közelébe. Ezután a gondozók eltávolították az üvegfalat, de a cápa nem változtatott a viselkedésén. Továbbra is körbe – körbe úszott, nem próbált meg átúszni a medence túloldalára még az élelemért sem. A cápa fejében ugyanis az üvegfal még mindig létezett. Annak érdekében, hogy a cápa ne haljon éhen, a gondozóknak a medence innenső oldalán kellett elhelyezniük az élelmet.
Ez egy elkerülési-, vagy kiküszöbölési gát. Az ember is hasonló gátakat hoz létre, akár a tanulásról, akár bármi másról legyen szó.
Ezeket a kialakult blokkokat és elkerülési gátakat soha nem maga az esemény okozza, hanem az eseményhez kapcsolódó negatív érzelmi stressz, ahogy a kineziológia nevezi, a negatív érzelmi töltés. Anna példájánál maradva: nem az okozta a blokkot, hogy hangosan olvasott és kinevették, hanem maga a megszégyenülés érzése. Az eseményt természetesen nem lehet megszűntetni, de a hozzá kapcsolódó negatív érzelmi töltést igen. Ha sikerül ezt az érzést feloldani, megváltozik a viselkedésünk, és az ilyen és hasonló eseményeknek többé nem lesz hatalma felettünk. Ennek egyik módszere például a kineziológia.
Agyféltekék egyensúlya
Amikor ilyen tanulási blokk alakul ki bennünk, amellett, hogy különböző kiküszöbölési gátakat alakítunk ki, felborul a jobb- és a bal agyfélteke egyensúlya. Ilyenkor nem tudjuk kihasználni a teljes agykapacitásunkat, akadályozott az energia és információáramlás a két agyfélteke között. Ahányszor a blokkot létrehozó eseményhez hasonlót élünk át, a domináns agyféltekénk lekapcsolja teljesen a másikat. Így csak egy ősi terület fog az agyban működni, amely csak két dologra lenne képes: ütni vagy futni. De míg ez a stratégia a vadászó ősember esetében működött (leütni a mamutot vagy elfutni), mai életünkben ez nem egy járható út. Ilyenkor tehát csak állunk tehetetlenül, átéljük az összes kapcsolódó rossz érzést, ahelyett, hogy mindkét agyféltekénk kapacitását kihasználva cselekedni tudnánk.
Miből tudjuk megállapítani, hogy van-e gyermekünknek, vagy nekünk a tanulással kapcsolatban blokkunk?
Ha nincsenek a fentihez hasonló egyértelmű jelzések (hasfájás, fejfájás, gyakori betegeskedés, különböző kiküszöbölési gátak), mi is elvégezhetünk néhány egyszerű gyakorlatot, amiből következtethetünk arra, hogy van-e gyermekünknek tanulási blokkja, illetve jobb – bal agyfélteke egyensúlyi problémája. Fontos viszont azt is tudatosítani, hogy az említett jelzések, tünetek nem csak tanulási problémához, hanem a családban, iskolában, környezetben előforduló egyéb stresszhelyzetekhez is kötődhetnek!
A rövid kis gyakorlatokat, amelyek segítségével te is következtethetsz egy már fennálló tanulási blokkra, illetve a jobb – bal agyfélteke kiegyensúlyozatlanságára, a következő írásomban fogom bemutatni.
