Egészséges élet, sőt egészséges érzelmek nincsenek jól működő szív és érrendszer nélkül. A szív minden népnél a lélek helye, az élet, a szeretet, az érzelmek központja. Sok helyen az értelem központjának is tekintik, amivel én teljes mértékben egyet tudok érteni. Tudjuk jól mindnyájan, hiszen legtöbben megtapasztaltuk: a jó, bennünket szolgáló döntések, célok, vágyak mindig a szívből erednek! Hosszú (és rövid) távon is csak az épít igazán bennünket, ha a szívünkre (is) „hallgatunk”, és nem csak a racionális agyféltekénk szerint hozzuk meg döntéseinket.
A szív mint központ
Az orvostudomány sokáig a szívet csak egy mechanikus pumpának tekintette. Sok esetben ez így van a mai napig, pedig mára már sok kísérletet végeztek, ami ezt a szemléletet megcáfolta. De elég csak arra gondolni, amit mindannyian megtapasztaltunk már: az érzelmeink helye a szív (hiszen szúr, nyom, nehéz, ha rosszul érezzük magunkat), és az érzelmek a többi testrészünk állapotát is nagymértékben befolyásolják!
Talán a legmegdöbbentőbb kutatásokat a szívvel, az érzelmekkel, és a szív – agy összefüggésekkel kapcsolatban a HeartMath Institute intézet végezte. A kutatások eredményeként kiderült, hogy a szív valójában egy rendkívül összetett, önszerveződő információ-feldolgozó központ, mely saját “aggyal” rendelkezik. Állandóan kommunikál, és befolyásolja az agy segítségével az idegrendszert, a hormonális rendszert és a test egyéb működéseit.
Műszeres mérések segítségével bebizonyították, hogy az emberi szívet egy erőteljes, mintegy két és fél méter átmérőjű mágneses erőtér övezi, mely messze túlnyúlik a fizikai test határain. És ami a legmegdöbbentőbb az, hogy a szív mágneses mezeje ötezerszer erősebb, mint az agyé! Az EKG-val mért elektromos ingerület pedig akár hatvanszorosa lehet az EEG-vel mért agyi elektromos ingerületnek. Az eddigi tudományos feltételezés, miszerint az agy elektromágneses impulzusainak adóköre a legnagyobb most már megdőlt.
A kutatások kimutatták, hogy a szív és az agy között négyféle kommunikációs út van:
- Idegrendszeri kommunikáció,
- Biofizikai kommunikáció (pulzushullám segítségével),
- Biokémiai kommunikáció (hormonok segítségével),
- Energetikai kommunikáció (elektromágneses terek segítségével).
Ezen kutatások eredményeként arra a megdöbbentő következtetésekre jutottak a kutatók, hogy a cselekvési impulzusok nem az agyból, hanem a szívünkből indulnak, az információkat a szívünk osztja ki. A szív az érzelmeinket, meggyőződéseinket, mindazt, amiben mélyen hiszünk elektromos és mágneses jelekké alakítja, mely jelek hullámként terjedve eljutnak mindenhová, testünkön túl a környezetünkbe is.
Vonzás törvénye
Tehát szó szerint „sugárzunk”. És amilyen a sugárzásunk, ugyanolyan vagy hasonló rezgéseket vonzunk be a rezonancia törvénye alapján. Ezért nem működnek sokszor a megerősítések, pozitív gondolatok: addig, amíg csak az agyunkkal akarjuk (amelynek ugye a mágnese és elektromos erőtere jóval gyengébb, mint a szív erőtere), nem fog menni. Csak az válhat valóra, amit a szívünkben érzünk, amiben a szívünk mélyén hiszünk és vágyunk! Ha aggódás, félelem van a szívünkben, azt fogjuk ötezerszeres erővel sugározni, hiába van a fejünkben más!
(Amennyiben részletesebben is olvasnál a kutatásokról, az intézet saját oldalán megteheted – angol nyelven itt: https://www.heartmath.org/research/science-of-the-heart/).
Bár talán nem tartozik nagyon szorosan a szív és érrendszer fizikai szintű felépítéséhez, mégis nagyon fontosnak tartottam leírni néhány mondatban a fentieket. A szív sokkal – sokkal több, mint egy fizikai szerv, és amellett, hogy gyógynövényekkel támogatjuk, ne feledjük, hogy az érzelmek, a stressz óriási hatással vannak a működésére, és az egész szervezetünk működésére!
A szív és érrendszer felépítése
Ahogy már megszokhatták a rendszeres olvasóim, fontosnak érzem, hogy nagyon vázlatosan megismerjétek a szív és érrendszer felépítését, működését, mielőtt az itt használható gyógynövényekre rátérnék.
A szív és érrendszer feladata a szervezet oxigén- és tápanyag ellátásának biztosítása a véren keresztül. Ennek a csodálatos rendszernek a motorja a szív, amely fáradhatatlanul, pihenés nélkül dolgozik egész életünkben, hogy minden szükséges tápanyaggal, oxigénnel, és mint előbb olvashattuk, információval ellásson bennünket.
Egy átlagos szív naponta mintegy százezret dobban, átlagos élettartammal számolva ez körülbelül 2,5 milliárd összehúzódást jelent! Gondoljunk csak bele, van-e bármi más, ami erre a csodára képes!
A szív és az érhálózat alkotja azt a zárt rendszert, amit vérkeringésnek nevezünk. A vérkeringési rendszer részei tehát:
- szív (kamrákkal, pitvarokkal, billentyűkkel, ingerületképző csomókkal),
- erek,
- vér.
A szív minden egyes dobbanással az ereken keresztül oxigénben és tápanyagokban gazdag vérhez juttatja a szerveinket, szöveteinket, sejtjeinket. Az erek képezik azt a rendkívül bonyolult csőhálózatot, amelyek teljesen behálózzák az egész szervezetet, eljuttatva a tápanyagokat a legapróbb sejtekig. Az erek a szívből indulnak ki és a szívbe térnek vissza.
A szív
A szív egy üreges, izmos falú, kúp alakú szerv, mely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a vért a vérkeringésében. Olyan harántcsíkolt izomból áll, amilyenek csakis a szívben találhatóak meg. A simaizmokhoz hasonlóan akaratunktól függetlenül működik, gyors és erőteljes összehúzódásokra képes.
A két tüdő között, a mellüreg elülső, alsó részében, a rekeszizmon fekszik. Nagysága minden embernél más, általában az összeszorított ököl nagyságával egyező méretű, és mintegy 250-350 gramm súlyú (felnőtt embernél) .
A szív bal és jobb oldalra, és mindkét oldala pitvarokra és kamrákra oszlik, melyeket billentyűk választanak el. A szív bal fele pumpálja a vért szervezetbe (ez a nagy vérkör), így a bal szívfél mindig egy kicsit nagyobb és erősebb. A jobb oldal a szív és a tüdő között működik (kis vérkör).
A pitvarok szolgálnak a szívbe bejövő vénákból érkező vér fogadására és továbbítására a kamrák felé. A kamrák funkciója a vér kipumpálása a szívből kilépő artériákba.
A szívben lévő billentyűk feladata a vér helyes irányba terelése, hiszen a vérnek „egyirányú utcában” kell közlekednie. Ha a billentyűk nem nyitnak illetve nem zárnak jól, a vér áramlása turbulenssé válik (örvény), és ilyenkor sztetoszkóppal (hallgatócsővel) hallgatva a szívet kóros hangjelenségek, zörejek hallhatóak.
A szív beidegzés nélkül, autonóm módon is képes működni, mert maga képes termelni a működéséhez szükséges ingerületeket. Az önálló ingerképzést speciális izomsejtek teszik lehetővé. (Az elsődleges ingerképző központ a sinuscsomó, a másodlagos ingerképző központ a pitvar-kamrai csomó).
Vérkeringés, érrendszer
A vér keringése a szívtől a szervekig, szövetekig, illetve onnan vissza a szívig az érrendszeren keresztül valósul meg, a nagy- és kis
vérkör segítségével. Az erekből álló nagy és kis vérkör lényegében egymástól függetlenül működő két rendszert képez.
Ötféle eret különböztetünk meg:
- artériákat,
- arteriolákat,
- kapillárisokat,
- venulákat,
- vénákat.
Az artériák (nagyobb verőerek) és az arteriolák (kisebb verőerek) szállítják a vért a szívből a kapillárisokba, ezek látják el a szöveteket, a venulák (kisebb gyűjtőerek) és a vénák (nagyobb gyűjtőerek) szállítják a vért vissza a szívhez.
Fontos, hogy az ereket nem a bennük áramló vér oxigéntartalma alapján nevezzük el, hanem aszerint, hogy a véráramlás bennük a szívtől a periféria felé (ezek az artériák) vagy a periféria felől a szív felé (ezek a vénák) történik. (A hagyományos artériás és vénás vér elnevezés csak a nagy vérkörre érvényes.)
A test keringési rendszere a szív bal kamrájánál kezdődik. Az összehúzódó bal kamra által pumpált vér az aortába (a legnagyobb artériába) jut, majd a kisebb arteriolákba és végül a kapillárisokba. Utána az erek kisebb (venulák) majd nagyobb vénákba csatlakoznak, majd a fővénába, amely elvezet a jobb pitvarba. Innen a jobb kamrán keresztül a tüdőartériába jut, majd a tüdő kapillárisaiba. Az oxigén itt oldódik a vérbe, és itt választódik ki a szén-dioxid. Az oxigénben dús vér a tüdővénán keresztül jut vissza a szív bal kamrájába, és innen indul újra a körforgás.
Vérnyomás
A vérnyomás az a nyomás, amelyet a vér az ér falára kifejt. A vérnyomás alatt általánosságban a nagy artériákban mérhető nyomást értjük
Az erek falán mérhető nyomás a szívtől való távolság és az erek vastagságának függvényében változik. Az artériák kisebb ágakra történő oszlásával a vérnyomás csökken, a legjelentősebb esés a kapillárisok előtti kis verőerekben következik be.
Az orvosi gyakorlatban, és az otthoni mérések esetén is, vérnyomás alatt a bal felkar artériájában a szív magasságában mért nyomást értjük.
A vérnyomás értéket hagyományosan higanymilliméterben (Hgmm) adják meg és két számból áll. Az első szám azt a nyomást mutatja a kar fő artériájában, ami a szív összehúzódásakor alakul ki (szisztolés vérnyomás), a második a szívverések közti szünetben mérhető nyomást mutatja (diasztolés vérnyomás).
Fáradhatatlanul működő, csodálatos szervünket és a hozzá kapcsolódó érrendszert érdemes már akkor támogatni, amikor még nincsen semmilyen baj! Természetesen probléma esetén is érdemes használni a gyógynövényeket, de tudjátok: mindig sokkal könnyebb megelőzni a problémákat…
A szív és érrendszerre használható legfontosabb gyógynövényeket cikksorozatom következő részében ismerhetitek meg. De addig is ne feledjétek: a szív első számú gyógyszere a szeretet!
