Ígéretemhez híven folytatom az őszi bogyós gyógynövények bemutatását. Írásom első részében a borókabogyóval és a bodzabogyóval foglalkoztam. Ebben a részben ismerkedjünk meg két csodálatos gyógynövénnyel, a csipkebogyóval és a galagonyával! Mivel mindkét gyógynövény rengeteg jó tulajdonsággal rendelkezik, és nehéz szűk keretek között mindenről írni, igyekszem a legfontosabb és legelőnyösebb felhasználásukat ismertetni.
Csipkebogyó
A csipkebogyó (más neveken: csipkerózsa, gyepűrózsa, vadrózsa, ebrózsa, hecsedli) a rózsafélék családjába tartozó, igen széles körben elterjedt bogyós gyógynövény. A gyógyászatban és élelmiszeriparban felhasznált része az érett, piros, kemény állapotú bogyója.
A csipkebogyó legismertebb hatóanyaga a C-vitamin (fajtától függően 500-1000 mg / 100 g), de ezen kívül is számtalan értékes hatóanyag található benne: egyéb vitaminok (A, B, K, P, E), ásványi anyagok (magnézium, jód, vas, kalcium), szerves savak (citromsav és almasav), flavonoidok, zsírsavak (gamarilénsav), pektin, cseranyagok, illó anyagok, viaszok.
Fontos! A csipkebogyót akkor kell gyűjteni, amikor már szép piros, de még nem csípte meg a fagy!
A csipkebogyó a következő gyógyhatásokkal rendelkezik:
- Erősítő, roboráló, fokozza a szervezet ellenálló képességét, C-vitamin forrás: a C-vitamin hatás csak hideg áztatással érvényesül! (lásd: tea készítése)
- Náthás, meghűléses időszakban kiváló (hársfával, bodzával, kamillával kombinálva).
- Érfalvédő antioxidáns: a benne lévő flavonoidok és a P-vitamin együttesen a kapillárisok falát tömítik, a kollagén lebomlását gátolják, így erősítik az érfalakat (a flavonoidok közül azokat nevezzük bioflavonoidoknak, amelykben ez a „P-hatás” érvényesül).
- A C-vitamin hatását a benne lévő P-vitamin erősíti és kiegészíti, nem véletlen, hogy sok készítményben együtt forgalmazzák a C-vitamint és P-vitamint tartalmazó bioflavonoidokat (a korszerűbb C-vitamin készítményekben már bioflavonoidok is találhatóak, például csipkebogyó).
- A benne lévő vas könnyen felszívódik (a C-vitamin hatásának köszönhetően). Figyelem: a benne lévő vas és magnézium csak főzettel oldható ki! (lásd teakészítés).
- A benne lévő C-vitamin a zsírégetésben is segíthet, mivel nagyon sok zsírbontó folyamatban részt vesz.
- Szerves sav tartalmának köszönhetően jó étvágygerjesztő. Idősebb. étvágytalan embereknek érdemes kipróbálni: étkezés előtt fél órával egy csésze csipketeát elkortyolgatni!
- Enyhe vizelethajtó (hibiszkusszal hatás fokozható), gyulladásgátló, hólyagproblémák esetén korlátlanul alkalmazható szelíd gyógynövény.
- Vese- és húgykőoldó hatása szintén főzet formájában érvényesül.
- Frissítő, keringésélénkítő hatású. Alacsony vérnyomásúaknál remek tea készíthető rozmaringgal, galagonyával kombinálva
- Bélhurut esetén is kiváló.
- Erősíti a csontokat (szintén főzettel érvényesül ez a hatás).
- Magas pektin tartalma szabályozza a székelést, megköti a mérgeket (lekvárként).
- Enyhe vércukorszint szabályzó hatása van.
- A legújabb kutatások szerint segít reumatikus ízületi gyulladás és osteoarthritis esetén (utóbbinál a porcok kopása a fájdalom oka). (vizsgálatok: napi 5 gramm csipkebogyó por fogyasztása fél éven keresztül). A hatást azzal magyarázzák, hogy a csipkebogyó hatóanyagai gátolják a gyulladáskeltő proteinek és enzimek termelődését. Dániában már ilyen célból forgalmazzák a csipkebogyót standardizált formában.
- Sokan nem tudják, de a csipkebogyó teáját külsőleg is alkalmazhatjuk égéseknél, rovarcsípéseknél borogató szerként.
Tea készítése:
Ahogy már említettem, a csipkebogyó különböző pozitív hatásai vagy áztatás, vagy főzés útján elkészítve érvényesülnek a legjobban. Most már a legtöbben tudják, hogy a C-vitamin tartalom miatt nem szabad forrázni a csipkebogyót, mert hő hatására elbomlik. Sajnos azt nagyon kevés helyen írják le, hogy az egyéb hatások csak főzettel érvényesíthetők. Ezért én a következőképpen készítem a teát, és javaslom mindenkinek így készíteni, mert ebben az esetben az összes csodás hatása érvényesül:
1 evőkanál aprított bogyót (én teljes bogyót használok, nem csak csipkehúst, de az is remek) 2 dl vízben 6-8 órán keresztül kell áztatni. Utána leszűrni, a már áztatott csipkebogyót forrásig melegíteni 2 dl vízzel, 1-2 percig forralni, 10 percig lefedve állni hagyni. Ha lehűlt, a kettőt összeönteni. Csodás italt kapunk így, ami hatékonyan támogatja az egészségünket. Akár 4-5 csésze tea is fogyasztható naponta, ha gond van. Megelőzésre 2-3 csésze/nap elegendő.
Erősítő csipke pép:
A csipke húst kis vízzel turmixoljuk (szárított csipkehúst előtte beáztatni). Ezt a pépet keverhetjük natúr joghurtba egy kis mézzel, vagy bármilyen gyümölcsturmixba, akár zöld turmixba is. Nagyon jó és finom energetizáló, erősítő szer, még a gyerekek is szeretik :).
Csipkelekvár:
A lekvárhoz csipkehúst kell használni szőr és mag nélkül. A nyers csipkehúst le kell turmixolni, rövid ideig főzni, majd azonos mennyiségű mézet adni hozzá. Ha lehetséges, ne adjunk hozzá semmi mást. Tároljuk hűtőben. Szárított csipkehúsból is készíthető, azt előtte be kell áztatni szobahőmérsékletű vízbe.
Csipkebor:
A csipkebor kitűnő házi szer időskori hólyag és vese működési nehézségek esetén.
Hozzávalók: 1kg friss csipkebogyó, 2kg méz (esetleg cukor),6 l víz.
A friss, teljesen érett csipkebogyót megtisztítjuk, megmossuk, széttörjük (vagy kettévágjuk).
A tisztított, széttört csipkebogyót egy 10 literes üvegbe vagy korsóba tesszük, rá tesszük a mézet (cukrot) és felöntjük vízzel. A gyorsabb erjedés végett teszünk bele 2 deci erjedésben lévő mustot (ha nincsen kevés élesztőt is tehetünk bele – max. 5-10 grammot). Az üveget ritka szövésű vászonnal lekötjük, és olyan helyre állítjuk ahol nincs melegebb 18 foknál. Minden nap megkeverjük (vagy felrázzuk). Az erjedés kb. 2 és fél hét alatt befejeződik. Amikor már alig pezseg és kezd leülepedni, tiszta, laza szövésű konyharuhán átszűrjük. Hagyjuk még kicsit tisztulni (2nap), majd üvegekbe töltjük. Lazán dugaszolva, hűvös helyen tartjuk. 1 hét után már fogyasztható.
Galagonya
A rózsafélék családjába tartozó galagonya (fehértövis, Isten gyümölcse) Dr. Oláh Andor természetgyógyász kedvenc gyógynövénye volt. Ez az értékes gyógynövény a „szív kenyere”, a legértékesebb szívre ható természetes szer. A virágos – leveles ágvég és a bogyószerű áltermés is gyógyhatású. A virágos ágvégeket tavasszal gyűjtjük (ált. május-júniusban virágzik, bár mostanában hamarabb), a bogyókat szeptember végén, októberben.
A galagonya fontosabb hatóanyagai: kratégusz – szaponin (innen a latin neve: Crataegus Oxyachanta), flavonoidok (vitexin, hiperozid, rutin), biogén aminok (kolin, acetilkolin), propantocianidok, adenozin, szaponinok, fenolkarbonsavak, stb.
Fontos! Addig kell begyűjteni a galagonya bogyókat, amíg el nem fagynak! Szép, érett állapotban, de még a fagyok előtt kell szedni.
Bár a virágos ágvéget gyakrabban használják szívbetegségek esetén, a bogyónak is hasonló hatásai vannak.
A galagonya a következő gyógyhatásokkal rendelkezik:
- Szívgyengeségnél javítja a szív vérellátását, erősíti a szívizmot, javítja a keringést, az oxigénellátást.
- Szabályozza a szívritmuszavart, főként az extraszisztolékat (amikor két gyorsabb egymás után következő szívdobbanás után rövid szünet következik…).
- Ideges eredetű szívér-görcs esetén is hatásos.
- Infarktus után segíti a szívizomzat vérellátását.
- Értágító hatása miatt vérnyomáscsökkentő, különösen teakeverékekben.
- Szívnyugtató hatása van (citromfűvel, szúrós gyöngyajakkal társítva még hatásosabb).
- Fokozott ingerlékenység, álmatlanság, idegesség esetén is alkalmazható (macskagyökérrel, citromfűvel kombinálva).
- Nagyon jó érelmeszesedés ellen, különösen koszorúér elmeszesedés ellen, rugalmasan tartja az ereket.
- Agyi értágító hatása van.
- Hatásos „menedzserbetegség” esetén.
- A bogyónak véralvadásgátló hatása van.
- Enyhe vízhajtó hatású
Tartósan fogyasztható, Probléma esetén 1 hónap után jelentkezik az első javulás. Ekkor orvosi ellenőrzés mellett (! soha nem a magunk feje után) akár csökkenthető a gyógyszeradag azoknál, akik valamilyen szív probléma miatt gyógyszerszedésre kényszerülnek. Egész életünkben fogyaszthatjuk, nincsen semmilyen káros mellékhatása.
Fontos! 40 év felett mindenkinek szívből ajánlom heti 1-2 csésze galagonya tea elfogyasztását, a saját szívének egészsége érdekében :).
Tea készítése:
A galagonya bogyót be kell áztatni 1-2 órára, utána lassan melegíteni, forrás után még 1 percig főzni, majd rögtön levenni a tűzről. Egy csésze teához 1 evőkanál szárított galagonyabogyót és 2 dl vizet használunk.
Figyelem! A galagonya virágos hajtásvégből készült tea áztatással készítendő!
Galagonya lekvár (szívlekvár):
Hozzávalók: 1 kg galagonyabogyó, cukor (vagy méz), víz.
Merészebbek nekiállhatnak lekvárt készíteni… A passzírozás része egy kicsit nehézkes, és túl nagy mennyiség sem lesz belőle.
Én a teát tartom a legtökéletesebb szívtámogatónak :).
A megtisztított piros bogyókat főzés előtt nyomkodjuk szét, és annyi vizet öntsünk rá, hogy egyharmadáig ellepje. Tegyük hozzá a cukrot (ízlés szerint) majd főzzük puhára. Utána szitán törjük át, és lassú tűzön állandóan kevergetve, sűrítsük.
Ha mézzel készítjük, azt csak a végén adjuk hozzá. Ekkor inkább szirupszerű lesz, de így egészségesebb. Mivel nincsen benne tartósítószer, érdemes sterilizált üvegekbe tölteni, esetleg hűtőben tartani.
Legközelebb a kökénnyel és a madárberkenyével folytatom.
