Ebben a részben ismerjük meg a táplálkozás és az egészséges bélflóra szerepét az immunrendszerünk erősítésében, kiegyensúlyozott működésében. Mivel a téma igen fontos, és meglehetősen nehéz szűk keretek köré szorítani, egy külön fejezetet szeretnék szentelni ennek az alapvető témának.
Nagyon sokan nem is sejtik, hogy a bélrendszer nemcsak az emésztés és a felszívódás helye, hanem fontos immunszerv is. Az ellenálló képesség eszköztárának legalább 60-70%-át a bélnyálkahártyában található nyirokerek, nyirokcsomócskák és az 1-2 kg-nyi, döntően a vastagbél területén elhelyezkedő hasznos baktériumtömeg alkotják.
Ez a baktériumtömeg a saját sejtjeink számának tízszeresét (!) teszi ki. Táplálásuk, a megfelelő életfeltételek biztosítása
létfontosságú – legalább annyira, mint a saját sejtjeink táplálása. Ez a hasznos baktérium tömeg (baktériumflóra, bélflóra) védi szervezetünknek azt a részét, ami a külvilággal, a külvilágból érintkező anyagokkal érintkezik – a bélnyálkahártyát.
Számtalan feladata van minden ember baktériumflórájának:
- Elősegíti a bélnyálkahártya felszínén található immunanyag (ellenanyag, mely a védekezésben vesz részt) termelődését.
- Segíti az idegen anyagok felismerését és a falósejtek működését.
- Részt vesz a normális bélműködés kialakításában is.
- Vitaminokat termel a szervezet számára (B-vitaminok, K-vitamin).
- Gátolja a kórokozó baktériumok, paraziták és gombák megtelepedését és szaporodását.
- Gyulladáscsökkentő anyagokat termel.
Az immunrendszer tehát csak egészséges bélflórával képes a kifogástalan működésre, ami sajnos gyógyszerek – antibiotikumok, savkötők, gyulladáscsökkentők – mértéktelen szedése, helytelen táplálkozás, stressz, alkohol, dohányzás következtében szinte minden embernél nagymértékben károsodott.
Fontos tehát regenerálni, egyrészt célirányosan, megfelelő szimbiotikumokkal, másrészt azzal, hogy tudatosan odafigyelünk táplálkozásunkra.
Táplálkozás hatása
Csak a bélrendszerben mintegy 500 különböző mikroba tenyészik; hogy hasznosak vagy károsak telepszenek-e meg bennünk, azt naponta mi magunk határozzuk meg azzal, hogy mit eszünk!
Az elfogyasztott táplálék közvetlen befolyással van a bélflóra összetételére. Bélbaktériumaink számára egészséges környezetet a teljes értékű táplálkozás révén tudunk biztosítani, amely bővelkedik a friss, nyers, rostos ételekben. A zöldségekben, gyümölcsökben, gabonafélékben lévő vízoldható rostok a hasznos bélbaktériumok táplálékai.
Ugyanakkor kulcsfontosságú lépés a fehérjebevitel csökkentése, hiszen a többletfehérjétől a szervezet sav-bázis egyensúlyát felborító savak keletkeznek, márpedig savas környezetben az immunrendszer gyengébben működik.
Étkezés szempontjából fontos tehát a sav – bázis egyensúly fenntartása. Érdemes minél több lúgos ételt fogyasztanunk, hiszen az immunsejtek működése enyhén lúgos közegben a legoptimálisabb. A leginkább lúgosító ételek a zöld levelű növények (káposztafélék, brokkoli, spenót, salátafélék, csírák, stb.).
Nagyon fontos a testsúly is az immunvédekezés szempontjából (is). A túlsúly az orvosi kutatások bizonysága szerint csökkenti az immunitást – jelentősen visszaveti a T-ölősejtek és a makrofágok működését. A megemelkedett koleszterin- és vérzsírszint szintén csökkent immunitáshoz vezet. Így nem meglepő, hogy túlsúlyos embereknél gyakoribbak a fertőzések, mint a normál testsúlyú emberek körében.
Normál bélflóra helyreállítása
Ha a felsorolt okok miatt már károsodott a bélflóránk, a táplálkozás átállítása és a testsúlyrendezés mellett érdemes célirányosan is tehetünk azért, hogy helyreálljon az egyensúly. A bélflóra regenerálás mesterei a megfelelően kiválasztott szimbiotikumok: olyan táplálék-kiegészítők, melyek probiotikumot (hasznos bélbaktériumokat) és prebiotikumot (a hasznos bélbaktériumok tápanyagait) is tartalmaznak.
A normális bélflóra helyreállításnak viszont megvannak a megfelelő lépései! Nagyon nem mindegy, hogy hogyan, és mit teszünk, mert nem megfelelően végzett kúra esetén csak kidobjuk a pénzünket, és nem változik semmi!
A helyes bélflóra regenerálás lépései:
- Első lépésként nagyon fontos, hogy előzőleg tisztítsuk ki a bélrendszert, hiszen csak így tudnak megtelepedni a hasznos baktériumok. Enélkül a különböző probiotikumok szedése csak pénzkidobás, és a kívánt hatás is elmarad.
Amennyiben a bélrendszerben gyulladás is van, alkalmazzunk gyulladáscsökkentő gyógynövényeket. Bevált gyulladáscsökkentő teakeverék bélproblémákra a kamillából, körömvirágból, cickafarkból, édesgyökérből, orbáncfűből készült tea.
Ha már nincsen gyulladás a bélrendszerben, jöhet a bélrendszer tisztítása. Erre is számos módszer létezik: a böjtölés a legerősebb tisztító (és gyulladáscsökkentő!) módszer. Alkalmazhatunk beöntéseket is, de aki szelídebb módszereket alkalmazna, válassza a gyógynövényeket és a bélben megduzzadó rostokat (pl. útifűmaghéj, lenmag, görögszénamag, diólevél, ánizs, édeskömény, aloe vera, szenna).
(tavasszal részletes cikket olvashatsz a méregtelenítésről, tisztításról). - A béltisztítás után lehet probiotikumokat (hasznos baktériumtörzsek) bejuttatni. Ezek „táplálékai” a prebiotikumok (zöldségekben, gyümölcsökben, gabonákban lévő vízben oldható rostok), mint pl. a csicsóka (inulin), hagymafélék, bab, borsó, zabpehely. A szinbiotikumok a pro-és prebiotikumok együttesét jelenti, vagyis olyan készítmények, amelyek alkalmazása során a két tényező kedvező hatásai érvényesülnek.
Fontos! A megfelelő probiotikumok kiválasztásánál figyelj arra, hogy tartalmazzon:
– valamilyen prebiotikumot
– több féle baktériumtörzset
– és megfelelő csíraszámot (6,5 milliárdnál kezdődik)! - Harmadik „összetevő” a kitartás. Amennyiben erősen sérült a bélnyálkahártya, és nagymértékben sikerült kiirtani a hasznos bélbaktériumokat, ne várjunk csodát egy – két hetes probiotikum kúrától! Sok esetben a bélflóra helyreállítása kitartó munkát igényel, több hónapot jelenthet!
Hasznos bélflóránk erősítésével viszont csak nyerhetünk: nemcsak emésztésünk válik rendezetté, hanem ellenálló képességünk is
nagyobb lesz. Az elsavasodás és a bélflóra egyensúlyának a megbomlása minden betegség melegágya, kezdve a fertőző betegségektől a szív- és érrendszeri problémákon át a rákig. Nem véletlenül vallotta már Paracelsus is : „A halál a bélben lakozik”.
Az immunrendszert erősítő táplálkozás szabályai tehát a következők:
- Kerüljük az adalékanyagokat tartalmazó készételek fogyasztását, nagyon ritkán járjunk gyorséttermekbe, iktassuk ki étrendünkből az instant, a zacskós, a finomított és a konzerv élelmiszereket (ezekben nincsenek a szervezet számára hasznos tápanyagok). A mesterséges ételekben található adalékanyagok egyre több allergiás tünetet okoznak. Ezek az anyagok megtévesztik az immunrendszerünket: testidegen anyagként ellenségnek érzékeli az immunrendszer (téves riasztás – megtévesztett immunrendszer, ami később saját sejtjeit támadja).
- Próbáljuk meg ételeinket mindig friss és vegyszermentes alapanyagokból elkészíteni.
- Fogyasszunk minél több nyers ételt, zöldséget, gyümölcsöt és magvakat, ugyanis a nyers ételek tartalmazzák a legtöbb jótékony vitamint, ásványi anyagot és enzimet, és rostjaik a hasznos bélbaktériumok alapvető táplálói.
- Egyáltalán ne fogyasszunk cukrot! Az egyik legerősebb savasító! Helyette inkább használjuk a természetes mézet, esetleg szteviát, vagy nyírfacukrot.
- Kerüljük a finomított szénhidrátokat (fehérliszt, cukor, fehérrizs), amelyek úgy gátolják az immunsejtek mozgását, mintha mocsárban szeretnénk úszni, és nem biztosítanak tápanyagot a bélbaktériumok számára sem.
- Részesítsük előnyben a fermentált (természetes módszerekkel savanyított) élelmiszereket, mivel a fermentáció során képződő baktériumok és gombák támogatják a bélflórát, és ezáltal az immunrendszert (savanyú káposzta, kimcsi, hordós csalamádé, kefír, joghurt).
- Igyunk minél több tiszta vizet, zöldteát, gyógyteákat. Az elégtelen folyadékbevitel miatt (számos egyéb káros hatása mellett) csökken a vérmennyiség, amely az immunsejtek mozgásterét szűkíti.
Cikksorozatom következő részében az immunrendszert támogató gyógynövényekről olvashatsz.
