Őszi bogyós gyógynövényekről szóló írásom második részében a csipkebogyóról és a galagonyáról írtam. Most ismerkedjünk meg a nagyon sok helyen megtalálható, de talán gyógyhatású növényként kevésbé ismert madárberkenyével és a kökénnyel!
Madárberkenye
A madárberkenye a rózsafélék családjába tartozik. Egész Európában őshonos, így hazánkban is. Könnyen nevelhető díszfaként is, a városi szmogos levegőt is jól tolerálja. Hegyes vidékeken, még az északi zord lejtőkön is megterem.
Fogyasztható bogyói kezdetben világos, majd egyre sötétebb narancssárga színűek. Nyersen alig fogyaszthatóak, kesernyés – savanykás ízűek, viszont főzéssel, szárítással ez a keserű íz megszűnik.
Ausztria számos vidékén nagyon elterjedt, ott a népi gyógyászatban sokkal ismertebb és gyakrabban használt, mint nálunk. Csehországban számos nemesített faját termesztik, ezeknek a bogyója általában nagyobb, és édesebb, könnyebben fel tudják használni élelmiszeripari célokra.
A gyógyászatban (ma már leginkább házipatikában) és élelmiszerként is a kezdetben narancssárgás, majd vérvörös bogyóit használjuk fel. Készíthető belőlük lekvár, szörp, bor, de sültek mellé mártás is.
Amennyiben élelmiszerként szeretnénk használni, a bogyók leszedésével az első fagyokig várni kell, ekkor válnak felhasználhatóvá.
Gyógyteának használva érdemes októberben begyűjteni a bogyókat, egy kis hajnali fagy még nem árt nekik, de nem érdemes az erősebb mínuszokat megvárni, mert fagy hatására csökken a bogyók C-vitamin tartalma (és el is kezd potyogni). A C-vitaminon kívül cukrokat, pektint, karotinoidokat és cseranyagot tartalmaz.
A fürtökről a bogyókat le kell szedni és úgy kell kiszárítani. Friss termésből nem érdemes sokat fogyasztani, mert erős hasmenést és nagyobb mennyiségben vesekárosodást okozhat. A friss termés mérgező paraszorbinsavat tartalmaz, mely szárítással, főzéssel, vagy fagyasztással teljesen átalakul szorbinsavvá – ezt az élelmiszeriparban tartósítószerként használják (először pont madárberkenyéből állították elő, a nevét is róla kapta – Sorbus aucuparia a madárberkenye latin neve). A jól kiszárított termésnek tehát semmilyen mellékhatása nincsen! Fagyok beálltával szedve és lekvárnak, zselének, szörpnek elkészítve nincsen káros mellékhatása (fagyás és főzés!).
A berkenye hatásai:
- Szabályozza a székletet, tehát hasmenés és székrekedés esetén egyaránt használható: hasmenésnél kisebb adagot (1 teáskanálnyi bogyóból készítünk teát), székrekedésnél nagyobb adagot (1 evőkanálnyit) használunk. Hosszabb főzés során (pl. ha lekvárt készítünk belőle) hashajtó hatása megszűnik, a cseranyagok miatt az enyhe hasmenést gátló hatás kerül előtérbe (ha sokat fogyasztunk belőle).
- Enyhe vízhajtó és húgyúti fertőtlenítő. Komolyabb vizesedés és húgyúti fertőzés esetén érdemes erősebb hatású gyógynövényt használni (pl. borókabogyó), vagy azzal társítani!
- Enyhe epehajtó hatása is van
- Ausztriában a népi gyógyászatban légúti problémákra, lázra, fertőzésekre, meghűléses betegségekre, reumás panaszokra és köszvényre is használták. Ma már ezen felhasználási módok nem annyira jellemzőek, mivel most már könnyebben beszerezhetőek hatékonyabb gyógynövények is az adott problémákra.
Tea készítése: egy teáskanál széttört bogyót felteszünk főni 2,5 dl vízzel. Forrástól számítva 5 percig főzzük, majd levesszük a tűzről. Lefedve még 15 percig állni hagyjuk, majd szűrjük,
Berkenye szirup: gyümölcsprésben préseljük ki a nyers berkenyebogyókból a levet (vagy daráljuk le, és szűrjük le). Utána lassú tűzön (ne forrjon, ha lehet, tartsuk kb. 80 fokon a hőt) 2 percig főzzük. 1 liter léhez kb. 200-300 gramm mézet adjunk. Hűtőben tároljuk.
Kökény
A rózsafélék családjába tartozó kökény (kökönye, boronafa, kökényszilva, szegények kenyere) Magyarországon is meghonosodott cserje, leggyakrabban erdők szélén találkozhatunk vele.
A kökénynek a virága és a hamvas, kékes – feketés bogyótermései is gyógyhatásúak.
Tartalmaz flavonoidokat, szénhidrátokat, procianidineket, csersavat (ellagsav), festékanyagot, C-vitamint, pektint, vasat.
Kissé fanyar, de jóízű bogyóit teljesen érett állapotban kell szedni, általában októberben, amikor a fagy kicsit megcsípte. Kirándulásaink alkalmával bátran csipegessünk a kökénybokorról (vigyázat, nagyon szúrós!), C-vitaminnal, antioxidánsokkal és egyéb hasznos vegyületekkel látjuk el szervezetünket.
A kökény gyógyhatásai:
- Teája hasmenés ellenes, kiváló bélhurutra.
- A bogyóból készített lekvár szintén hasfogó hatású.
- Jelentős az antioxidáns tartalma, fokozza a szervezet védekezőképességét, roboráló hatású. Számos antioxidánsként árult lekvárban megtalálható a kökény.
- A benne lévő ellagsav lassítja a kollagén lebomlását, vagyis csökkenti az inak, porcok, ízületek kopását.
- Tudományos kísérletekkel bizonyították, hogy a kökénynek is jelentős az ellagsav tartalma (mint pl. a gránátalmának), és az ellagsavról tudni kell, hogy sejtburjánzást akadályozó hatása van, vagyis gátolja bizonyos daganatok növekedését. Az is kísérletileg igazolt tény, hogy az ellagsav étrendi adagolása csökkenti a daganatok kifejlődésének esélyét.
- Hasznos a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
- Vérnyomáscsökkentő hatása is ismert.
- Anyagcsere fokozó és zsírcsökkentő hatású.
- Méregtelenítő és vértisztító.
Tea készítése: 2 teáskanál kökénybogyót 2,5 dl vízben lassan felmelegíteni, forráskor lezárni a tüzet. Utána lefedve még 10 percig áztatni, majd szűrni.
Kökény lekvár: kb. 2 kg tisztított kökénybogyót (csak hibátlan szemeket szabad használni, könnyen romlik) 0,5 liter vízzel fél órán keresztül főzzünk. Utána egy nagy lyukú szűrőn átpasszírozzuk. Az így kapott péphez 75 dkg cukrot adunk, és még fél óráig főzzük. Sterilizált kisméretű üvegekbe töltjük, 5 percre fejre fordítjuk, majd száraz dunsztban (takarók, párnák között) hagyjuk kihűlni. Egészségesebb (de csak hűtőben tárolható) variáció: a passzírozott péphez mézet adunk, elkeverjük, üvegekbe töltjük.
Amennyiben nem dércsípte bogyóból készül a lekvár, érdemes előtte néhány órára a fagyasztóba tenni, így csökken a fanyar íze, finomabb lesz a lekvár.
Érdekesség: A madárberkenye és a kökény leveleit is ínséges időkben fekete tea helyett használták (és hamisították is vele a fekete teát).
Szép napsütéses napokon jó dolog kisétálni a természetbe, és gyűjtögetni a mostanra már beérő gyógyhatású bogyókat. Már pici gyerekeinket is érdemes megismertetni a természet kínálta csodákkal, hiszen tudjuk: fűben – fában orvosság!
És ne feledjük: a gyógynövény gyökerek gyűjtésének is most van az ideje, még a fagyok előtt!
Amennyiben tetszenek az írásaim, kérlek likeold a Facebook oldalam (https://www.facebook.com/harmoniabansopron/) és oszd meg! Köszönöm!
