Mindenki tehetséges valamiben – az intelligencia 8 formája

Mindenki tehetséges valamiben, intelligens a maga egyedi módján. Sajnos legtöbbször az intelligenciára úgy gondolunk, mintha csakis egy dolgot jelentene – legtöbben értelmi, logikai képességeket tulajdonítunk az intelligens embereknek. Arra gondolunk, hogy a tudósok, a kutatók, az akadémikusok nagyon eszesek, „intelligensek”. De ha esetleg beültetnénk őket például egy vevőszolgálati pultba, ahol emberekkel kellene folyamatosan kommunikálniuk, meglepődve tapasztalnánk, hogy sokszor keresgélik a szavakat – és nem az az első gondolatunk ilyenkor, hogy mennyire intelligens emberek…

Az intelligenciáról alkotott fogalmaink sok esetben nagyon egyoldalúak. És amennyiben csak erre az egyoldalú tudásra alapozunk, és csak azokat a képességeinket próbáljuk fejleszteni, akár erőszakkal is, amit a „társadalmi boldogulás” érdekében hasznosnak vélünk, rossz úton járunk.

Sok esetben téves elképzeléseinket az intelligenciáról az oktatási intézmények is erősítik, hiszen gondoljunk csak bele: az összes iskolai képességfelmérő teszt és az összes intelligencia teszt 2-3 fajta tudást, adottságot mér – a nyelvi, matematikai, esetleg a képi-térbeli képességeket (mint pl. a legismertebb és talán leggyakoribb IQ-teszt, a Stanford–Binet-féle IQ-vizsgálat).

De akármennyire is igyekszünk, nem lehetünk elégedettek és sikeresek, ha nem olyasmivel foglalkozunk, ha nem azt fejlesztjük, amiben eredendően jók vagyunk. Az erősségeinkre, az eredendően bennünk lévő intelligenciára építve azonban könnyedén el tudjuk érni azt a fajta belső elégedettséget, ami elvezet bennünket a külső sikerhez is.

Fontos tehát tisztában lennünk azzal, hogy melyik az az intelligenciafajta, amivel eredendően rendelkezünk! És szülőként felelősségünk is, hogy észrevegyük gyermekeink erősségeit, támogassuk őket azok kibontakoztatásában, ahelyett, hogy valami olyasmit erőltetnénk rájuk, ami később csak kudarcokhoz és ellenálláshoz vezet.

 

Tudomány és intelligencia típusok

Howard Gardner, a Harvard Egyetem pszichológusa alkotta meg a többszörös intelligencia elméletet. Gardner elmélete szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség. 1983-ban megjelent művében (Frames of Mind: The Theory of Multiple Intelligences) megkérdőjelezi a hagyományos nézeteket, és kibővíti az intelligencia fogalmát neuro-pszichológiai, biológiai és antropológiai kutatások alapján.

Meghatározása szerint az intelligencia:
– „annak képessége, hogy az ember hasznos dolgot hozzon létre, vagy saját kultúrájában értékesnek számító feladatot végezzen”,
– „olyan képesség együttes, amelynek segítségével az ember az életben felmerülő problémákat megoldja”,
– „új megoldásokat talál, és új tudást szerez”.

Gardner több – jelenlegi kutatásai szerint nyolc –, egymástól függetlenül is létező intelligenciát azonosított: nyelvi, logikai-matematikai, térbeli, zenei, testi-mozgásos, személyes, társas, és természeti intelligenciát. Habár mára sokan – sokféleképpen boncolgatták a témát, legtöbbször 7-8 intelligenciafajtára osztva a képességeket, az alapot mindenképpen Gardner művei jelentik, nagyszerű lehetőséget adva a kezünkbe, hogy egyéni képességeinket minél inkább feltérképezzük és erősítsük.

 

A 8 intelligencia típus

1. Nyelvi (verbális) intelligencia

Kiváló beszédkészség, nagy és választékos szókincs, árnyalt kifejezésmód jellemzi a verbális embert. Akinél ez a terület erős, az könnyen beszél, gondolatait világosan ki tudja fejezni, elemzései, leírásai pontosak, érthetőek, vitái tartalmasak, érdekesek. A nyelvi intelligenciával rendelkező az összetett eszméket és gondolatokat is úgy tudja előadni, hogy az mindenki számára érthetővé és izgalmassá válik.
Imád olvasni, jegyzeteket készíteni, erőfeszítés nélkül megy neki a nyelvtanulás, könnyedén képes rímfaragásra és nyelvi feladványok megfejtésére.

Ezen intelligencia dominanciája jellemző többnyire az írókra, költőkre, színészekre, politikusokra, marketing szakemberekre, idegenvezetőkre.

 

2. Logikai (matematikai) intelligencia

Kiválóan átlát bonyolult összefüggéseket, képes rendszerben gondolkodni. Felismeri a logikai és numerikus mintázatokat, szeret elemezni, de elemzései mindig erőteljes logikán alapulnak. 
A matematikai intelligenciával rendelkező kedveli a logikai feladványokat és a fejtörőket. Kiemelkedően jó mindenfajta számolásban és az absztrakt gondolkodásban. Általában kiváló az időbeosztásban és a pénzügyekben is.

Ezen intelligencia dominanciája jellemző többnyire a mérnökökre, tudósokra, matematikusokra, könyvelőkre, gazdasági elemzőkre, építészekre, nyomozókra.

 

3. Térbeli (vizuális) intelligencia

A vizuális típus elsősorban képekben, látványban gondolkodik, képes évekre visszamenőleg felidézni régi helyeket, embereket, sőt akár azt is, hogy ki-milyen színű ruhát viselt egy 10 évvel ezelőtti esküvőn. Jól tájékozódik, kiválóan olvas térképet, remekül tud navigálni. Nagyszerűen lát térben, mentális képalkotása erős, képzelete nagyon aktív. Jól kiigazodik műszaki rajzokon, szabásmintákon és bútor-összeszerelési útmutatókon.

Ezen intelligencia dominanciája jellemző többnyire a festőkre, szobrászokra, divattervezőkre, iparművészekre, műszaki rajzolókra, építészekre, kertépítőkre.

 

4. Mozgásos (testi) intelligencia

A testi intelligencia jellemzője a harmonikus mozgás, az a képesség, amikor valaki képes a testét hatékonyan és ügyesen irányítani a különböző fizikai képességeit használva. Hatalmas jelentősége van ennél az intelligenciafajtánál a szem – kéz koordinációnak és a megfelelő időzítésnek. A mozgásos intelligenciájú emberre jellemző, hogy kiváló a kézügyessége, könnyen épít dolgokat, és nagyon sokféle sporthoz, tánchoz van érzéke.
Gyerekként és felnőttként egyaránt szívesen játszik „építős” játékokat, mint például a lego vagy a homokvárépítés. Jellemző, hogy szeretnek sütni-főzni, díszíteni, kreatív kézműves dolgokat létrehozni, szerelni, kisgyerekként mindenhová felmászni. Fontos életükben a mozgás, több fajta sportágat is kipróbálhatnak, és szinte minden mozgásos tevékenységükre jellemző a könnyedség és tehetség.

Ezen intelligencia dominanciája jellemző többnyire a sportolókra, edzőkre, táncművészekre, szerelőkre, szakácsokra, fodrászokra, autóversenyzőkre, pilótákra.

 

5. Zenei (ritmus) intelligencia

Zenei intelligencia alatt a zene és ritmus létrehozásának, fenntartásának és értékelésének képességét értjük. Ezen típusú ember képes idegen dallamokat első hallásra megjegyezni és hibátlanul visszaadni. Szereti a zenét, kiváló a ritmusérzéke, és sokszor hangszeren is játszik. Nagyon jól képes megjegyezni mondókákat, amelyekhez jellegzetes ütem tartozik.
Sok esetben jár együtt ez az intelligenciafajta érzelmekkel, és kapcsolódhat a matematikai intelligenciához is.

Ezen intelligencia dominanciája jellemző többnyire a zenészekre, zeneszerzőkre, zenetanárokra, énekesekre, zenekritikusokra, hangszerkészítőkre, hangszeres előadóművészekre.

 

6. Természeti intelligencia

Ez a fajta intelligencia határozza meg és értékeli mindazt, ami a természetből ered. Az a fajta képesség, amellyel megkülönböztetjük és osztályozzuk a természeti jelenségeket, a növény- és állatfajokat.
A kiemelkedő természeti intelligenciájú gyerek a természet jelenségein keresztül látja és érti meg a környezetét. Gyakran állatokkal játszik, szeret a kertben vagy az erdőben bóklászni. Követ, virágot, bogarat gyűjt, megfigyeli őket, osztályozza a hasonlóságokat, a különbségeket. Felnőttként is sokat járja a természetet, szeret túrázni, növényeket – ásványokat gyűjteni, szereti és ismeri az állatokat.

Ezen intelligencia dominanciája jellemző többnyire a kertészekre, botanikusokra, biológusokra, állatgondozókra, környezetvédőkre, állattenyésztőkre, túravezetőkre.

 

7. Társas (interperszonális) intelligencia

Az interperszonális intelligenciájú embert magas empátiás képesség jellemzi, gyorsan felismeri és megérti mások érzelmeit, vágyait, motivációit. Ezzel a képességgel könnyen képes az együttműködésre, jól tud motiválni és hatékonyan vezetni másokat. Gyorsan kiépíti a bizalmat, hatékonyan kommunikál, átlátja az emberi kapcsolatok útvesztőit is.

Ezen intelligencia dominanciája jellemző többnyire a tanárokra, óvónőkre, cégvezetőkre, üzletkötőkre, tanácsadókra, pszichiáterekre, gondozókra, szociális munkásokra.

 

8. Személyes (intraperszonális) intelligencia

A személyes intelligenciájú ember jól ismeri önmagát, erősségeit- és gyenge pontjait egyaránt, felismeri és kézben tartja saját érzelmeit. Összhangban van saját gondolataival, és elsődleges számára, hogy belsőleg motivált legyen, nincs szüksége külső megerősítésre. Képes célokat kitűzni és tanulni saját kudarcaiból. Szívesen dolgozik egyedül, saját ritmusában, saját maga által kialakított körülmények között. Sokat gondolkodik a világ és a dolgok értelmén, saját helyén a világban, küldetésén.

Ezen intelligencia dominanciája jellemző többnyire a pszichológusokra, tanácsadókra, írókra, költőkre, filozófusokra, képzőművészekre.

 

Az intelligenciafajták ezen osztályozása remek eszköz, hogy feltérképezzük saját- és gyermekeink erősségeit, de azt ne feledjük el, hogy az intelligenciák soha nem működnek elszigetelten, ilyen kategorikus szétválasztásukra a mindennapi életben nincsen lehetőség! Hiszen még egy olyan hétköznapi tevékenység, mint az autóvezetés során is egyszerre többféle intelligenciát használunk: mozgásos (mozdulatok összehangolása), társas (figyelünk a többi autósra, gyalogosokra is), térbeli (ismeretlen környéken is el kell igazodnunk) intelligenciát.
Viszont amellett, hogy mindegyik fajta intelligenciára szükségünk van, jó tudni, hogy melyik az a 2-3 terület, amiben igazán erősek vagyunk. Mert nem az a fontos, hogy mi éppen a divatos, a „menő”, hogy mit vár el az éppen aktuális oktatási rendszer vagy a társadalom, hogy éppen kit kiáltanak ki okosnak és a legjobban fizető szakmának. A fontos az, hogy megtaláljuk a magunk erősségeit, azokat fejlesszük leginkább, hiszen csak így építhetjük ki azt a belső biztonságot és önbizalmat, ami minden siker és boldogulás forrása.